Ma megvalósítottam a projektemet, új dizájnt adtam a blogonak. Nem azt csináltam ugyan, amit előre elterveztem, de jól sikerült, és azokat a terveket sem árulom el, mert még hasznosak lehetnek. Ez ugyebár a 2.2-es verzió, ami úgy történhetett meg, hogy egy csomó mindent kfelejtettem, such as, linkek, betúszínek, és hogy pikszeles, meg satöbbi a háttér, nos szóval, még mindig van javítani való, hisz' a felsorolt 3 dologból 2 nem valósult meg. többet nem írok mert elfáradtam, és eleget ültem ma már gép előtt így is. És holnap mindenki jöjjön fagyitúrára, amihez a találkozó a Száva utcai iskola portáján lesz, 15h-kor. viszlát

Szeretnék mostmár új dizájnt, csak még nem szántam rá magamat a kellő kellékek összeszedésére, és még mindig 2 variáció között ingadozok (ha valaha kész lesz az egyik, akkor közlöm a másik tervét, vagy ha dugába dőlnek a terveim akkor is...). hogy bulvárosan modjam, egyik informátorom szerint, lapfülre aurorét utánozandó én is ki akarok tenni verzió számot, csak jobbat. bocs aurore...

Újra rámentem a nagykönyv oldalra és igen meglepő dolgokat tapasztaltam, mikor megnéztem a top 1000-es (!) listát és a következőket láttam: A 101., tehát éppencsak lecsúszó egy 5. Harry potter a túzserleges volt, A kicsik, Lőrinc L Lászlótól, ami köztudottan egy pony horror írótól származó mű, tehát lehet találgatni, hogy vajon miről is szól, szóval ez a könyv a 137. lett, megelőzve ezzel a 138. Dzsungel könyvét, a 139. Nemo kapitányt, a 141. Goriot apót, a Kétévi vakációt (150) a Koldus és királyfit (156), z És mégis mozog a földet (157) az Egerek és embereket (164) a Feltámadást (239), a Keménykalap és krumpliorr-t és a Szeleburdi családot (246 és 248), valamint még jópár hasonlóan jó könyvet. Ezekkel az adatokkal próbáltam alá támasztani, hogy milyen borzalmas az emberek ízlése könyvek tekintetében Magyarországon, hisz nem elég, hogy jócsomó könyv, ami igazán megérdemelte volna, hogy a legjobb 100 között legyen, lemaradt a listáról, mlg hozzá, ilyen szen -ek előzték meg őket, mint Harry Potter, Lőrinc L László könyve, ls hasonló ponyv minősíthetetlen könyvek. :S

- Jelentse a hercegnek, hogy felgyújtottam a hidat - mondta az ezredes ünnepélyesen és vidáman.
- És ha a veszteséget kérdik?
- Csekélység! - dörmögte az ezredes - két huszár megsebesülte, egy meg ször-nyet-halt - folytatta látható örömmel; nem bírta elfojtani boldog mosolyát, és zengzetesen, tagolva ejtette ki ezt a szép szót: ször-nyet-halt.(Lev Tolsztoj: Háború és béke)

Ma semmit nem csináltam. Sem itthon, sem az iskolában. Na jó, ott azért igen, mert például rendszeresen sikerült belepofáznom khmm elnézést, szóval sikerült megválaszolnom azt Biblia órán, aminek megválaszolása a javítók feladata lett volna...

Kitaláltam egy "okosságot": Ha szeretsz valamit, hagyd ott, ha visszajön hozzád, akkor a tied, ha nem, akkor sosem volt a tied. Főleg így van ez a csokival...Ez nagyon erőltetett...

Francia címeimet pedig nyugodtan lehet nyílt támadásnak tekinteni a reálosok ellen (pl. akik szeretik a törit :D)

Vajon egy vita is lehet kapcsolat építő? Mert hát olyan csúnya szó az, szoktuk hallani "Mit vitatkoztok annyit?". Bár ez legtöbbször képzavar miatt van, például veszekedéssel rokonítják a szót. De előfordulhat-e vajon, hogy mégsem tévednek olyan nagyot és mondjuk a vita az egyfajta veszekedés forma, netán fordítva? Én, annak ellenére is, hogy azt mondtam, hogy a fent emített intések képzavarok, mégis elképzelhetőnek tartom, hogy ugyan a fentiek közül az egyik igaz, de aki mondja, másra gondol. Nos így, hogy ezt ilyen szépen kifiléztem (tudomtudom vesézés a bevett, dehát újítani is kell néha :P) elmondom azt is hogy szerintem nincsen a veszekedésen belül a vita és fordítva sem (haha), veszekedésnek esetleg azt szokták nevezni, ha valaki, szenvedélyesen vitatkozik, de az nem, vagy nem minden esetben az. A vitának thát nem sok köze van a vszekedéshez, de ez nem zárja ki azt, hogy a vita is egy negatív jelenség. Ennek ellenére én nem gondolom, hogy minden esetben romboló hatással lenne a kapcsolatokra, sőt segít, hog jobban megismerjük az embereket, mert szerintem arra is szükség van, hogy felfedezzék az emberek azokat a pontokat is, amikben nem értenek egyet, hogy teljes és ne csak fél oldalas képünk legyen az ismerősünkről, barátunkról stb.. Ráadásul az ember megismerhet nagyon sok új látás módot egy dologról, illetve magát a vitatárgy megismerését is elő segíti, hiszen általában elő szoktak kerülni ilyenkor nagyon fontos tényezők is, amik igazolhatják akár az egyik, akár a másik fél álláspontját. És hogy mi a következménye annak ha az egyiknek sikerül jobb belátásra jutnia? Ha a "legyőzött fél" buta, akkor megsértődik és veszekszik, ha okos, akkor legalább egy kicsivel kevésbé lesz makacs.

Közeledik az év vége! Ezentúlra akartam valami izgalmas visszszámlálós izét csinálni, de hamar rájöttem, hogy ahhoz nem elég tágak a tudásbeli határaim... Mondjuk azt a határt nem nehéz megtalálni, hiszen nem kell messze keresni. Szóval már csak 8 nap van hátra az iskolából, amiből 5-öt fogunk tanulással tölteni. Ezek azonban mind érdektelen, és unalmas dolgok, amit már mindenki megállapított és ami senkinek nem érdekes. Azért híreink végén egy kis jegy előre jelzést olvassanak még el: Valószínüleg, ha biológiából és angolból megkapom az 5-öst, akkor csak 2 tantárgyból lesz négyesem, spanyolból és kémiából. most pedig reklám: mindenki olvassa el Ephraim Kishon : A tengeribeteg bálna c. művét, ha még nm mondtam volna

ma itthon maradtam annak fejében, hogy takarítok. tehát semmi érdekes nem történt.

Elfelejtettem azt közölni a nagyra becsült közönséggel, hogy pénteken voltak dán fiatalok ifin. Hát mit ne mndjak, csak örülni tudok, hogy Magyarországon élek, és ilyen jó a gyülekezet.Én nem tudom, hogy mit gondolnak kereszténynek, de ha náluk már az is keresztény aki még a gyülekezetbe is úgy jön hogy egy lány kezét szorongatja...(félre értés ne essék a srác 17 év körüli volt, jegygyűrűnek meg nyoma se volt...de javítson ki valaki ha nincs igazam).

Azt hiszem közel járok a kakadu rejtély megoldásához, bár összevetve sok mindent, mmég lesz egy varga betűnk...

A könyvhéthez is vissza térnék itt és most. Szóval én a legjobban az Umberto Eco és a Jókai Anna könyvnek örültem, füleg, hogy előtte pont Godot-ról beszéltünk, és Jókai Anna könyvének címe Godot visszatér-ami azért érdekes, mert eddig mind hiába várták az emberek Godot (ennél többet én se tudok, de majd elolvasom.