socially pingvin


Csak ilyen rémegyszerű dolgokról

2013. április 01. - döm

Most csak azért írok, mert megígértem, és az ígéret szép szó.

Ezzel most minden könnyen eltántorítható embert elrettentettem, tehát tárgyra térek: valójában van egy remélhetőleg elég szemléltető, világos (és meglehet mérsékelten izgalmas) bejegyzésem, ami viszont csak félig van kész egyelőre, de ígérem kész lesz. (Lassan egyébként politikusi szintre emelem az igértgetést :D)

Tényleg tárgyra térek, szóval csodálatosan boldog húsvétot kívánok mindenkinek, amit húsvétnak még csak-csak, de nyuszinak semmiképpen nem vagyok hajlandó nevezni. Hat év alatt ugyanis egy dolog biztosan maradt: én nem tudom egyeztetni a nyulat a feltámadással, és annak az üzenetével. Jó persze nyilván ez fakad abból is, hogy számomra elég nagy jelentősége van ennek az ünnepnek (ezt az mutatja a legjobban talán, hogy én a karácsonynál is jobban szeretem, és felemelem ezt az ünnepet, ha tehetem). Mindezek ellenére én azt, hogy "boldog nyulat" kizárólag egy olyan mélyen gúnyos kontextusban vagyok hajlandó kiejteni, ami arra irányul, hogy a húsvétot és nyulat összekötő embereket olyanoknak tűntesse fel, akik teljesen fogalmatlanok egy nemzeti ünnepnappal (?) kapcsolatban. This is my culture; és ebben a tekintetben igen, most kultúrnácit játszom, és nem nem kegyelmezek senkinek :D Már amennyiben számra veszem a "boldog nyulat" kifejezést. (Még mindig muuuy borzasztó :DD)

Btw nem bírok leszokni a zárójeles megjegyzésekről, és az önreflexióról;pedig ez összeszedetlenséget mutat. Rosszul gondolom? Egyébként kit érdekel, hogy mit mutat a viselkedésem; ezúton is megkérném őt, hogy mutassa csak szépen azt, amit én szeretnék, mások meg értsék a cselekedeteimet úgy ahogy szeretném. Mert ez ilyen baromi egyszerá, mint tudjuk :D

ps: Megjegyzem legalább volt inspirálóerő ami miatt írhattam, és ez jó. Mert annak nincs túl sok értelme, hogy írok magamnak úgy, hogy az nyilvános, de tulajdonképpen senkit nem érdekel; mert akkor vagy írjak úgy, mintha nem lenne olvasóm, vagy ha már úgy írok, mint akinek olvasója van akkor legyen is. Ha nem, akkor a blog szánalmas, és ha véletlenül meg is találja valaki, és elkezdi érdekelni, rögtön sikoltozva rohan el, amint rájön, hogy egy kvázi magában beszélő emberrel van dolga, aki azt gondolja, hogy másokhoz beszél. Bölcs-e vagyok? :D

Van baj

Aha, vizsgaidőszak óta a következők történtek:

-Megutáltam még a szót is, hogy vizsgaidőszak, annyit pofáztam értekeztem róla. De tényleg, rendesen feláll a hátamon a nemlétező szőr /kezdek túl közvetlen lenni, nemigaz? :D/ ha szóbahozom. Persze azért egy beszélgetésből sem hagynám ki, hiszen értékes tapasztalatokat nyertem ez idő alatt, például, hogy hogyan kell napi átlag négyszer meghalni, és odaragasztani magad a székhez. Ja, igen here we go again...

-Mindenféle programokat csináltam magamnak, de még mindig úgy érzem egy cseppet, mint aki egy évre meghalt és most jutott eszébe feltámadni. Tudjátok mikor mindenkivel jóban vagytok, és kezditek úgy érezni, hogy az embereket talán érdekli, hogy mi van veletek, aztán hirtelen meghaltok, és csak egy év múlva támadtok fel. Mikor már mindenki szépen belenyugodott, hogy nem vagytok többé, béke poraitokra, satöbbi. Ezzel együtt persze mesziről kerülik a helyet, ahol nyugszotok; így mikor a csoda megtörténik, senki nincs ott, és nektek kell elmenni a so called barátaitokhoz, akik persze a túlvilági élményeitekkel kapcsolatban tök szkeptikusak, és nem értik, hogy mi azon a nagy cucc, hogy kiástátok magatokat 15 vizsga tonna föld alól, amiből 3 még vissza is gurult rátok. Ne mondjátok már, hogy még soha nem haltatok meg és támadtatok fel? Létezhetetlen :D

-Úgy döntöttem, hogy látogatást teszek a csodálatos transzilvániába. De sajnos a többi 4 lakótársam nem megy sehova, úgyhogy az internetes rabló-stalkereknek üzenem, hogy most sajnos nem tudják betámadni a belülről gyémántokkal kirakott mucsaröcsögei albérletünket a blogom alapján, amiben könnyelműen elárultam, hogy elutazom, ezzel kiszolgáltatvva magam nekik. :D

-Ennyi.

Létezik élet a halál után

Azt hiszem a blogom mostantól hivatalosan is halott. Viszont azt hiszem nem ártana újra rászokni ilyenekre, hogy gondolkodás meg hasonlók, úgyhogy ennek örömére megpróbálom feltámasztani a csodálatos blogom MOST!

(Persze mindezt azért, mert baromira unatkozom, végülis az egyetemistáknak - így nekem is - általában semmi dolguk nincs vizsgaidőszak előtt másfél héttel.)

Na puszi-nyuszi mindenkinek(kinek-nek-nek) és a többi hasonló formaság.

Easter vs feltámadás

Tegnap nem írtam, mert nem kötelező mindennap írni, és mert nem volt hozzá energiám (máskor se szokott lenni, csak erőt veszek magamon, és miután belekezdek, általában nem tudom befejezni). De ma írok és tegnap leírtam pár dolgot este, amit nem akartam elfeljeteni, mert érdekes.

Ma van Húsvét valószínüleg ,de valószínűleg az emberek fele már nem is tudja, hogy miről szól ez az ünnep. Hát eredetileg nem a locsolkodásról szól, hanem ez egy keresztény ünnep, és azt ünnepeljük, hogy Jézus feltámadt. Ezzel kapcsolatban azonban van pár kérdés, ami felmerül bennem. Az első és legfontosabb, hogy hogy jön Jézus feltámadásához a tojás, a sonka, a nyúl? Persze akárki megkérdezhetné, hogy a bárány miért nem kérdéses számomra. Erre van egy nem is bonyolult válaszom, még pedig az, hogy a Biblia használja ezt a képet a tojással, nyúllal ellentétben. De miért bizonyíték számomra az mi a Bibliában van? Azon logikus okból, hogy egy keresztény ünnep hagyományainak és jelképeinek eredetét a Bibliában kell keresni, viszont a Bibliában jóformán a nyúl szó sincs benne, de ha benne van, akkor sem ilyen tartalommal... Viszont , ha megnézzük a Húsvét angol nevét, könnyen rájöhetünk, hogy milyen más forrásból jöhet a nyúl, ugyanis az Easter szabad fordításban azt jelenti, hogy Istár ünnepe, Istár pedig a termékenység istennője volt az ókori Babilonban, tehát a húsvéti jelképek nagy többsége a termékenység ünnepéből ered. Ezek után felmerül a kérdés bennem, hogy miért mondják, hogy Jézus fetámadását ünnepeljük, és miért nem mondják, hogy a tavaszt, vagy a termékenység ünnepét ünnepeljük? Talán azért, mert még mindig akarják a kereszténység látszatát tartani...

Pajor Tamás: Vidám Vasárnap (részlet)
Volt egyszer egy olyan vasárnap,
mi jobb egyenest adott a halálnak
mikor Jézus Krisztus feltámadott
és bejött a létbe egy fantasztikus állapot

Miért van az, hogy ami egyik nap még tök értelmes gondolatnak látszik azt másnap hülyeségnek érzi?(ez nem kapcsolódik semmihez)

Eszmefuttatás, avagy közhelyek

Akárhogyan igyekeztek is az emberek sokszázezrével kis helyre összezsúfolódva elcsúfítani a földet, amelyen megtelepedtek, akárhogyan teleépítették kővel, hogy semmi se teremjen rajta, akármilyen buzgón kiirtottak is minden előtörő fűszálat, akárhogy összefüstölték kőszénnel meg olajjal a levegőt, akármennyire megcsonkították is a fákat, s elüldöztek minden madarat meg négylábút - a tavasz mégis tavasz volt, még a városban is. Melegen sütött a nap, megéledő fű sarjadt, zöldellt mindenütt, ahol csak ki nem pusztították, nemcsak a bulvárok gyepágyaiban, hanem a kövezet lapjai között is; nyírfa, topolya, fagyal bontogatta ragacsos, illatozó levélkéit, a hárs rügyei pattanásig duzzadtak; csóka, veréb, galamb már tavaszi örömmel rakta fészkét, és a napmelengette falaknál döngtek a legyek. Örvendeztek a növények, a madarak, a rovarok és a gyermekek. De az emberek - a nagy, felnőtt emberek - most is éppen úgy csalták és gyötörték egymást, mint máskor. Az emberek úgy vélték, hogy nem ez a tavaszi reggel fontos és szent, nem isten világának a szépsége, mely minden élőlény gyönyörűségére adatott - nem ez a békére, egyetértésre, szeretetre indító szépség, hanem fontos és szent az, amit ők, az emberek, maguk találtak ki, hogy egymáson uralkodjanak.(Lev Tolsztoj:Feltámadás, Első rész, 1, első bekezdés)

Nah végre, béna mozilla meg explorer.

Eléggé felidegeltem magam rajta, de kiszenvedtem (nem szó szerint) ezt az idézetet...

Ma azon gondolkodtam, hogy az emberek hogyan is lehetnek ilyen mérhetetlenül elfoglalva magukkal, hogy észre se vezik már az igazi örömket, hanem csak a mesterséges és a tiltott élvezeteket keresik...Ez nagyon szomorú, persze itt vagyok én kivételnek, meg minden szabály alól van kivétel, de a nagy többség rá sem ér észre venni az élet apró örömeit, hiszen például egy "komoly" üzletembernek csak külön "fáradság" olyan mellékes dolokkal foglalkozni, mint időjárás, vagy hogy az első fák már kivirágoztak...Meg persze a természetellenes élvezetek hajhászása az ami kiakaszt az,hogy miért az a "király" aki a legperverzebb és aki a legocsmányabb módon beszél és minden második szavát kicenzúráznák... Ezért jó a gyerekeknek, akik még ártatlanok... Persze nem én vagyok (szerencsére) az egyetlen aki ezt észre veszi, de ez most aktuális volt számomra.

Más: ma kaptam töriből egy százalék 5-öst és holnap kémiából nagydogát írunk:S A blogot is próbálom szebbé jobbá tenni, már van amit tudok (persze nem ültem neki megtanulni, hanem kikísérleteztem, amint azt észre lehetett volna venni, ha van aki észrevegye ugyebár) a Feltámadás ngyon jó, tegnap az első bekezdés (ld fenn) nagyon betalált...Annyira igaz ez a mostani helyzetre...(most bénázok még, mert kilóg a szöveg...)

Még valami:Az idézet akkor lehetne tökéletesebb, ha Istent nagybetűvel írná._

süti beállítások módosítása