socially pingvin


Nem panasz

2013. február 15. - döm

...de azért miután sem otthon a valóéletben, sem itt a blogon és pláne fészbukon nem sikerült olyan fórumot teremtenem, ahol lehet értelmes és (legalább a saját szememben) mély és tartalmas beszélgetéseket, eszmecserét folytatni irodalomról, meg művészetről, meg egyéb ehhez kapcsolódó fontos dolgokról, végre megtaláltam a helyet, ahol az ilyen jellegű beszélgetésekre van lehetőségem.

Ja bocs, hogy egy 13 órányi buszútra van attól a helytől, ahol létezem? Nevermind, egy hétvége úgyis minimum 48 óra, annyi időbe igazán belefér néha egy kis kiruccanás ide csíkba. De persze ez nem panasz, meg semmi ilyesmi. Egszerűen csak nem igazán vagyok képes elfogadni, hogy az irodalom, művészet meg ilyesmi antiszociális.

Na most nem voltam népszerű :)

Lényeg az, hogy vannak táncra váró farkasok, és szűzhó :D 

Van-e szükség irodalomra?

"Hát Ruben, bocs, lehet kicsit elfogult vagyok, de a pi értékének pontos meghatározása fontos szerepet tölt be abban, hogy ne dőljenek össze a házak, hogy működjön az iPhone, hogy legyen internet, stb vagyis a matematika és a természettudományi tárgyak együttvéve aktívan közreműködnek a tudomány és a világ fejlődésében.Én inkább azt kérdezném meg, hogy Vergilius, Csokonai és Goriot apó mivel járult hozzá a világ fejlődéséhez?" by Ete

Mi értelme az irodalomnak?Mennyiben jobb, vagy rosszabb a természettudományokban, melyik járul hozzá jobban az emberiség fejlődéséhez? Szemben állnak a reál és humán tudományok? Ha igen miért, ha nem, miért nem?

Elsősorban felhívnám mindenkinek a figyelmét, hogy az irodalom, irodalmi/hétköznapi nyelvezet már jóval azelőtt létezett hogy iphone, pi, vagy bármi más ehhez hasonló. Sőt, nem nehéz belátni, hogy az amit természettudománynak hívunk, tulajdonképpen filozófusok gondolatainak eredménye, akik általában írók is voltak, akik sokszor irodalmi formában közölték ezeket az eszméket, így annak oldalágának is tarthatjuk kissé sarkítva. Ezentúl az irodalomnak hatalmas szerepe van a nyelv fejelsztésében, és ezzel nem csak az egymás közötti kommunikáció, de közvetve a természettudományos tételek megfogalmazásának megkönnyítésében.

Azt hiszem, hogy a reáltudományokkal foglalkozó emberek hajlamosak arra, hogy mindent a saját tudományuk szemüvegén keresztül nézzenek. Nyilván a matematika szempontjából a pi és a többi matematikai kifejezések a legfontosabbak, ez jól is van. Viszont az életünk szempontjából nem ez a legfontosabb. Mert rendben van, hogy az iphone előállításához meg a házak előállításához szükség van ezekre, viszont a hétköznapokban, mikor az ember civilben van, akkor ezekre nincs szükség. Az irodalom a civil életről szól. Nem technikai, hanem szorosan emberi, emberekhez kötődő dolgokkal foglalkozik, ennek eszköze az emberi interakciók modellezése "másolása". Ezzel együtt nem matematika, nem formális tudomány, hanem művészet. Célja, hogy az ember esztétikai igényeit kielégítse, kikapcsoljon, de úgy, hogy közben az ember elméjét frissen tartsa, és példát, sémát mutatsson amit az ember magáévá tehet, ha akar.

Fel szeretném végül hívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy mi emberek társadalomban élünk. Ettől a társadalomtól függ, hogy a természettudományoknak van-e egyáltalán lehetőségük a kibontakozásra, a társadalmakba pedig a matematikának, és egyéb természettudományoknak nem sok beleszólásuk van, illetve amennyiben van is, nem a pi tizenkettes számrendszerbe átültetett változatának (hogy radikális példát mondjak) lesz sokkoló hatása a társadalomra, és így az emberiség egészére (természetesen nem vitatom hogy pl. a matematikai tézisek technikai alapelvnek megfelelnek, ám rengeteg kiegészítés, hozzásegítés. eszköz stb. kell ahhoz hogy kézzelfogható valósággá váljon, és az úgy már nem tiszta matematika). Az irodalom, különböző írásos művek sokkal közvetlenebbül járulnak hozzá a társadalom, emberiség fejlődéséhez; gondoljunk itt például a felvilágosodás, antikvitás stb műveire. (ha egyáltalán fejlődik az emberiség), Emellett a matematikának de a biológiának is szüksége van írásokra, és érthetően író írókra, hogy megértesse magát az emberek nagyrészével.

Goriot apó például sehogy nem járult hozzá a társadalom fejlődéséhez - lévén képzelt alak - azonban alkotója Balzac zseniális emberábrázolásával modelleket mutat nekünk, amiket a valódi életben is felismerhetünk. Fejleszti az olvasó jellemét azzal, hogy érzékenyebbé, megértőbbé teszi a valóságos emberekkel szemben. Csokonai behozta a felvilágosodás eszméjét Magyarországra, és részévé vált annak a fejlődési folyamatnak ami a polgári társadalomhoz vezetett. Vergilius a római identitás megalapozója volt, ezzel is segítve többek között a görög filozófiai és természettudományos felfedezések átmentését, továbbfejlesztését.

Összességgében elmondhatjuk, hogy a reál és humán tudományok egyáltalán nem állnak szemben egymással. Egyik fejlődéséhez szükség van a másikra, ám talán a tág értelemben vett irodalomnak közvetlenebbek a hatásai. Egyben úgy gondolom, szükséges megjegyezni, hogy a tág értelemben vett irodalom magában foglalja a szakirodalmakat is, így a természettudományok nagyrészét. A szűk érteleben vett irodalom fő erénye a társadalomra gyakorolt közvetlen hatásában, a nyelv fejlesztésében, kultúránk megőrzésében, előrevivésében (pl utópiák) rejlik.

Adrenalin

Ma kutakodtam a versenyeim iránt. Extrém sport helyett. Merthogy ilyenkor úgy elkezdek izgulni, félni ésatöbbi, hogy csak na. Kezdjük az elején. A IV. Bélás versenyen a 21. lettem, a 86 emberkéből, de csak 45 helyezés volt, a sok holtverseny miatt (én is), és az első 13 helyezettet hívták vissza, ami 20 emberte jelent. A Savaria-t még mindig nem mertem megnézni, csak annyit tudok, hogy még nem javították ki. Az irodalom pályázatról pedig van egy rahedli hírem. Előszöris találtam egy régi pályázatokkal teli oldalt , amitől nagyon beijedtem, vagy ha úgy tetszik meg/behaltam. Megtaláltam az eddigi egyetlen száadatot róla, miszerint a tavalyi versenyen 750 plyázatból választották ki a legjobb 50-et. Ennyi lett hát a searchingemnek az eredménye egyelőre, de még megírom, ha van új fejlemény.

ps. Nyugodtan be lehet szólni, hogy minek azzal a 21/45. hellyel hencegni.
psps.:

Én is addig vagyok fogyasztható, ha nem sikerül legalább az egyik verseny. Tehát, ha a blogomat nem is zárom be (de valószínű) legalábbis megsavanyodom.

Feszültség

Kedden, ha mnden igaz, töri versenyre megyek, úgyhogy jelenleg illegálisan tartózkodom a blogomon. Épp az előbb néztem meg a tavalyi feladatlapot. Mit ne mondjak... Beparáztam, de rendesen. Most izgulok, de nagyon. Egyébként nem is tudom, hogy szeretnék-e tovább jutni, mert az utolsó forduló pont a szülinapomon lesz. Úgy döntöttem, hogy ha nem fog sikerülni, akkor nem baj, legalább otthon lehetek aznap, ha meg sikerül, akkor meg majd kapok ajándékot a zsűritől is, legalábbis reményeim szerint. Ami a legjobban izgat most, az egy pályázat, aminek az első ötven helyezetje egy irodalmi műhely munkára kap meghívót. Egyébként nem csak ma vagyok ilyen felfokozott hangulatban, már tegnap este is csak nyöszörögtem és minden bajom volt (elnézést éjjel). Az iskolában is eléggé ramatyul érzetem magam, főleg matekórán, és be is telt a pohár és bár nagyon zaklatott voltam, nem volt látató rajtam. Pedig olyan jó lenne néha ordítani, vagy nem is tudom... talán keservesen zokogni. De nem lehet, azt nem lehet. Erősnek kell lennem. Erősnek kéne lennem.

ps.: Ez annyira jó! Tessék meghallgatni!

"When the waters stir you can rearrange me.
Just one touch is all I need,
I’ve nothing much but the wounds I feel,
I’m looking for the hand of the miracle man.

Holy, you are holy,
Who was and is and is to come.
Holy, you are holy, Saviour, Healer,
I’m standing at the feet of the miracle maker."( Delirious?: Miracle maker)

Hazám, hazám, te mindenem?

 Ez esetben is próbáltam, de nem sikerült a módszer. Na mindegy. egyébként itt van nálam dballa, mint megtudhattátok a kommentekből. Van még egy szajkózni valóm, amiot most nem mondok el, mert nem jut eszembe, de majd egyszercsak. most pedig Arthur Bloch-tól olvasom a Murphy törvény könyvét, ami egy igen érdekes olvasmány. Tudniillik ebben a könyvben érdekes törvények vannak megfogalmazva, amik néha igazak, néha nem, de viccesek. Ráadásul olyan Karinthy Friyes és Ephraim Kishon féle rosszat-eltúlzó-és-abból-viccet-csináló humor van benne, néhol komolyan megfűszerezve iróniával. Ennek a könyvnek kapcsán jutott eszembe, hogy Ed Murphy nevét felvette egy mai "híresség" is. Hogy mi ösztönözte erre, azt nem nehéz kitalálni. Azonban arra még mindig nem jöttem rá, hogy mégis mi okból kellett egy mágusnak egy teljesen pozitív és tiszta irodalmi szereplő nevét felvenni. Miért nem tudta egy híres zeneszerzőjét, vagy egy festőét? Miért kellett egy Irodalommal kapcsolatos nevt felvennie, mikor az embereket így is úgy kell verni, hogy olvassanak már a jó ég áldja meg. Mert ez így igaz. Eljön egy híres együttes, elmennek a koncertjére majd' egymillióan. Jön egy híres festőnek a kiállítása, több mint 100000-en megnézik, meg kell hosszabbítani a határidejét, annak ellenére, hogy a leghíresebb darabokat nem is hozzák el. És mind a zenei eseményről, mind a kiállításról hossza szó a média. De, ha jön egy híres író, akkor a hírekben megemlítik úgy mellékesen, hogy ez é ezb a világ hírű író jött ide, és igaz ugyan, hogy 80 éves, és nem valószínű, hogy ebben az életben ut rá ideje, hogy meglátogassa parányi országunkat, de hát, kit izgat. így persze várhatják a rendes olvasó népek is, hogy betegy még egyszer egy író is a lábát Magyarországra... Ja, és amikor egy hatalom mániás volt miniszterelnőkkel többen dedikáltatnak, mint korunk egyik leghíresebb és legjobb írójával, hát az mindennek a teteje szerintem. De ezek szerint vannak még beteges dolgok...

Mesterkedés: családiasan

Ma volt a mester kurzuson, ami nagyon jóra sikeredett. Legalábbis a magyarosoké, a többit meg nem tudom, mert ugyebár egy helyen voltam csak, a magyaron.Mi volt olyan nagyon jó a programban? Először is kezdeném a csapat összetétellel, ami nagyon jó volt, tekintve, hogy összesen 9 diák vett részt, és 3 tanár tartott velünk. Miután felmentünk a Várnegyedbe, megbeszéltük, hogy mit is jelent az a latin felirat, ami a bécsi kapun leledzik és amely mint megtudtuk a keresztény magyar hősök emlékére lett kiállítva. Ezután a régi zsinagógába mentünk, ahol felolvasott az egyik Tanár Úr egy olyan könyvrészletet, ami bizonyította, hogy nem is voltak olyan nagy hősök azok a magyarok, akik visszafoglalták a várat. Az utcán tovább menve megnéztük azt a házat, ahol lakott Tóth Árpád 10 évig, ésazt a házat, melyben Vörösmarty raboskodott. Eztán meglátogattuk a Széchényi könyvtárat, ahol igen ritka fajnak számjtottunk, lévén, hogy csak 18 éven felülieknek engedélyezett a belépés. Odabenn megnézhettünk sok szép kódexet, amik azt hiszem hogy faximilált kiadványok voltak, ami azt hiszem azt jelenti, hogy ilyen utánzatok, de lehet, hogy pont az ellenkezőjét. A könyvtár után a Margit szigetre mentünk, ahol egy irodalmi keresztrejtévént kellett megfejteni, melynek mefejtése Kapcsoskönyv lett, ami mint tudni illik, Arany Jánoshoz kapcsolható, aki a Margit szigeten írta a kötetbeli verseket öregkorában.Legalábbis azt hiszem, így emlékszem 6.-ból.

süti beállítások módosítása