"Hát Ruben, bocs, lehet kicsit elfogult vagyok, de a pi értékének pontos meghatározása fontos szerepet tölt be abban, hogy ne dőljenek össze a házak, hogy működjön az iPhone, hogy legyen internet, stb vagyis a matematika és a természettudományi tárgyak együttvéve aktívan közreműködnek a tudomány és a világ fejlődésében.Én inkább azt kérdezném meg, hogy Vergilius, Csokonai és Goriot apó mivel járult hozzá a világ fejlődéséhez?" by Ete
Mi értelme az irodalomnak?Mennyiben jobb, vagy rosszabb a természettudományokban, melyik járul hozzá jobban az emberiség fejlődéséhez? Szemben állnak a reál és humán tudományok? Ha igen miért, ha nem, miért nem?
Elsősorban felhívnám mindenkinek a figyelmét, hogy az irodalom, irodalmi/hétköznapi nyelvezet már jóval azelőtt létezett hogy iphone, pi, vagy bármi más ehhez hasonló. Sőt, nem nehéz belátni, hogy az amit természettudománynak hívunk, tulajdonképpen filozófusok gondolatainak eredménye, akik általában írók is voltak, akik sokszor irodalmi formában közölték ezeket az eszméket, így annak oldalágának is tarthatjuk kissé sarkítva. Ezentúl az irodalomnak hatalmas szerepe van a nyelv fejelsztésében, és ezzel nem csak az egymás közötti kommunikáció, de közvetve a természettudományos tételek megfogalmazásának megkönnyítésében.
Azt hiszem, hogy a reáltudományokkal foglalkozó emberek hajlamosak arra, hogy mindent a saját tudományuk szemüvegén keresztül nézzenek. Nyilván a matematika szempontjából a pi és a többi matematikai kifejezések a legfontosabbak, ez jól is van. Viszont az életünk szempontjából nem ez a legfontosabb. Mert rendben van, hogy az iphone előállításához meg a házak előállításához szükség van ezekre, viszont a hétköznapokban, mikor az ember civilben van, akkor ezekre nincs szükség. Az irodalom a civil életről szól. Nem technikai, hanem szorosan emberi, emberekhez kötődő dolgokkal foglalkozik, ennek eszköze az emberi interakciók modellezése "másolása". Ezzel együtt nem matematika, nem formális tudomány, hanem művészet. Célja, hogy az ember esztétikai igényeit kielégítse, kikapcsoljon, de úgy, hogy közben az ember elméjét frissen tartsa, és példát, sémát mutatsson amit az ember magáévá tehet, ha akar.
Fel szeretném végül hívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy mi emberek társadalomban élünk. Ettől a társadalomtól függ, hogy a természettudományoknak van-e egyáltalán lehetőségük a kibontakozásra, a társadalmakba pedig a matematikának, és egyéb természettudományoknak nem sok beleszólásuk van, illetve amennyiben van is, nem a pi tizenkettes számrendszerbe átültetett változatának (hogy radikális példát mondjak) lesz sokkoló hatása a társadalomra, és így az emberiség egészére (természetesen nem vitatom hogy pl. a matematikai tézisek technikai alapelvnek megfelelnek, ám rengeteg kiegészítés, hozzásegítés. eszköz stb. kell ahhoz hogy kézzelfogható valósággá váljon, és az úgy már nem tiszta matematika). Az irodalom, különböző írásos művek sokkal közvetlenebbül járulnak hozzá a társadalom, emberiség fejlődéséhez; gondoljunk itt például a felvilágosodás, antikvitás stb műveire. (ha egyáltalán fejlődik az emberiség), Emellett a matematikának de a biológiának is szüksége van írásokra, és érthetően író írókra, hogy megértesse magát az emberek nagyrészével.
Goriot apó például sehogy nem járult hozzá a társadalom fejlődéséhez - lévén képzelt alak - azonban alkotója Balzac zseniális emberábrázolásával modelleket mutat nekünk, amiket a valódi életben is felismerhetünk. Fejleszti az olvasó jellemét azzal, hogy érzékenyebbé, megértőbbé teszi a valóságos emberekkel szemben. Csokonai behozta a felvilágosodás eszméjét Magyarországra, és részévé vált annak a fejlődési folyamatnak ami a polgári társadalomhoz vezetett. Vergilius a római identitás megalapozója volt, ezzel is segítve többek között a görög filozófiai és természettudományos felfedezések átmentését, továbbfejlesztését.
Összességgében elmondhatjuk, hogy a reál és humán tudományok egyáltalán nem állnak szemben egymással. Egyik fejlődéséhez szükség van a másikra, ám talán a tág értelemben vett irodalomnak közvetlenebbek a hatásai. Egyben úgy gondolom, szükséges megjegyezni, hogy a tág értelemben vett irodalom magában foglalja a szakirodalmakat is, így a természettudományok nagyrészét. A szűk érteleben vett irodalom fő erénye a társadalomra gyakorolt közvetlen hatásában, a nyelv fejlesztésében, kultúránk megőrzésében, előrevivésében (pl utópiák) rejlik.
