Believe me. It's not fiction, not only me making up things, not a never-been-true fairy-tale.

Whatever you think about your father, he loves you more than you would think. He are more proud of you then you would dare to imagine. No matter how many times did you think he let you down, no matter how many times did you feel that he was disappointed in you. Do you remember those times when you did something really-really bad? When you did things that you are still ashamed about? You remember how bad was it, when you had to face the fact that your dad knows how huge shame did you bring on the family? I'm sure, that you can. And I'm sure that your father forgot these things a long long time ago.

Oh, how many times did you think that your father wants to keep himself far from you. You couldn't think it any wronger. Maybe he seemed unjust to you so many times, that you think he doesn't care about you enough. I say again, you couldn't be wronger. Maybe you thought that he is not satisfied with you, you're just not enough to accomplish his expectations. Again you are wrong.

In fact your dad wants to get close to you, show his love and proudness to you more than you could imagine. He doesn't mean to be bad to you. If he did anything wrong in relation to you than it's not experssing all these thing well enough to your direction. And that's an honest mistake.

You can think that your father supposed to make the first moves. The only thing what you may not see is that he made those first moves. Maybe you didn't realize it because you didn't imagine these moves this way. But if that's the case, maybe you could help on it. You could also work for this relationship. If you think that your dad doesn't understand you, help him to do so. Believe me, he wants to be your friend.

Deep inside we all know, that our father wants good for us. Yet we tend to refuse him when he wants to reach us, because he is not doing it on - what we think is - the right way. But growing up means that we can see the good intention and love even behind what we see mistaken steps. Doing this with our father is one of the most mature things possible.

Higgy nekem. Ez nem fikció, nem csupán az én agyszüleményem, nem egy soha-sem-volt tündérmese.

Bármit gondolsz az apádról, jobban szeret, mint gondolnád. Büszkébb rád, mintsem el mernéd képzelni. Nem számít, hogy hányszor gondoltad azt, hogy cserben hagyott, nem számít hányszor érezted azt, hogy csalódást okoztál neki. Emlékszel arra az alkalmakra, amikor valami nagyon-nagyon rosszat csináltál? Mikor olyan dolgokat tettél, amiket még mindig szégyellsz? Emlékszel milyen rossz volt, mikor szembe kellett nézned a ténnyel, hogy milyen szégyent hoztál a családodra. Biztos vagyok benne, hogy emlékszel. És abban is biztos vagyok, hogy az apád már réges-régen elfelejtette.

Ó, hányszor gondoltad, hogy az apád távol akarja magát tartani tőled! Nem is tévedhettél volna nagyobbat. Talán oly sokszor tűnt igazságtalannak, hogy azt gondolod nem törődik veled eléggé. Megismétlem: ennél nagyobbat nem is tévedhetsz. Lehet, hogy azt gondoltad, hogy nem elégedett veled, hogy egyszerűen csak nem vagy elég, hogy teljesítsd az elvárásait. Ismét: tévedsz.

Valójában az apád szeretne közel kerülni hozzád, kimutatni a szeretetét, hogy mennyire büszke rád jobban mint el mernéd gondolni. Ha hibát követett el, hát az az volt, hogy mindezeket az érzéseket nem tudta kifejezni megfelelően. És ez egy őszinte tévedés.

Azt gondolod, hogy az apádnak kellene megtennie az első lépéseket. Az egyetlen amit talán nem látsz, hogy már megtette ezeket a lépéseket feléd. Elképzelhető, hogy ezt nem vetted észre mert nem így képzelted el ezeket a lépéseket. De, ha ez a helyzet, ezen tudsz segíteni. Te is tudsz tenni ezért a kapcsolatért. Ha úgy érzed nem ért meg, segíts. Hidd el, ő a barátod akar lenni.

Mélyen legbelül mind tudjuk, hogy az apánk jót akar nekünk. Mégis, hajlamosak vagyunk elutasítani a közeledését, mert úgy gondoljuk nem a -szerintünk- megfelelő módon közelít hozzánk. De felnőni azt is jelenti, hogy látjuk a jó szándékot, és a szeretetet még a szerintünk elhibázott lépések mögött is. Ezt megtenni az apánkkal az egyik legérettebb dolog a világon.

A legújabb legjobban utált szavam, jól lehet nem hallottam már egy ideje, a bagatellizálás. Ez a szó azt jelenti, hogy egy fontos dolgot igyekszünk kevésbé fontosnak beállítani, mint amilyen valójában. A bagatellizálás mint ilyen tehát egéyrtelműen rossz, és ezt nem is szeretném tagadni. Amivel problémám van, az az, hogy sokszor úgy veszem észre, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy bagatellizálni csak valóban fontos dolgokat lehet. A nem fontos dolgokat nem lehet bagatellizálni, maxmimum felfújni, az pedig semmivel nem jobb mint lekicsinyelni, sőt én személyesen jobban irtózom a dolgok felfújásától. De ez egy személyes preferencia, amivel most nem foglalkoznék.

De azt gondolom, hogy ez egy valós probléma a kultúránkban, hogy egy dologról (tipikusan egy problémáról) elhisszük, hogy jelentős, és amennyiben esetleg úgy adódna, hogy egy ember arra hívná fel a figyelmet, hogy ez koránt sem annyira fontos, mint amennyire hisszük, bölcs tekintéllyel ugyanakkor agresszíven, egy "ne bagatellizálj" parancsszóval félresöpörjük ezt az ellenkező véleményt. Ez kár, mert a bölcsesség nem abban van, hogy képesek vagyunk nagynak látni a problémát, hanem abban, hogy hajlandóak vagyunk a helyén kezelni azt. ÉS a kettő közel nem egyenlő.

My newest most hated word is "belittleing", though I haven't heard it in a while. This word means that we try to make an important thing less important than it is. Belitteling as it is course a bad thing, and I don't want to deny it. My problem is that, as I see, we tend to forget that we can only belittle important things. You can not belittle not important things. What you can do with them is to act like it is a big deal, though it is not, and it is not any better then belittleing important things, in fact I want to avoid more badly making a big deal of something. But it is a personal matter, and I don't want to deal with it right now.

But I think, that it is a real problem in our culture, that we believe that a thing (tipically a problem) is significant, and if someone draws our attention to the fact that our problem is not as significant, as we think, we are ready to 'wisely' though agressively brush away this opposite opinion with a "don't belittle" command. It is a pity, because wisdom is not about seeing problems great enough, but to handle them on their right place. And these two are not equal.

I'm in Romania at the moment. This is a poor country, at least the poorest where I've been to this year. And probably all my life. right now I'm sitting in them calm august evening listening to the song of the cicalaes, and relaxing.

Of course, as an outsider I can't judge it properly, but it seems like people do keep up living here. And yes, it is harder, but yes, and a thousand times yes, you can always look on the brighter side of life. And yes, maybe it's been said several tousand time in life, but in practice it's always harder. Oh, sorry that meant to be a short introduction to my photosession about Satu Mare.

Happiness behind tomatoes

I still don't know what this wehicle is for, but he seems to be cool :)

Kitchen minimal

Bergen beer. This must be a sign.

Mosaic on a blockhouse

Waiting for better future. Or an old Ikarus bus with sunset painted on it.

So. I've decided to start up my blog again. So for this I refreshed the whole image of the blog, and I have big plans, as you can see below. This time I will write it on a more organized way. My future plans are as follows:

I want to write a blogpost every second monday, meaning that you can read it at tuesday morning at latest. I am writing in english, though it's possible that I will translate some of them to Hungarian.
Another new thing is that I want to post photos, and as time goes by, I want to have a photo-post every other week, but I don't promise, that I will do that immediately.
Also in the future I would like to have every new post in english, hungarian and norwegian as well, from next year.
Also I would like to have a catalogue of the blogs I'm reading, so if you want to be one of them, and you are more then welcome to tell it in a comment.

In the next three days I'm writing three other posts in order to celebrate that I'm back :) Next post is coming this evening!