Ma kellemes, langymeleg nyári hőmérséklet volt. Na jó, bevallom puhány vagyok, mert már reggel fél nyolckor felébredtem a napsugár alig-alig melegítő hatására, de vannak még ezek szerint olyan emberek, akik nem bírják a meleget. Azután elmentem biciklizni, a kellemes nyári reggelet kiélvezvén. Mikor meg kérdezték utána, hogy ugyan, hol fürödtem és miért nem vittem magammal törülközőt, valamint tájékoztattak, hogy a szolárium is ugyanúgy okozhat bőrrákot, rájöttem, hogy néhány izzadságcsepp kiült az ablakomra és kissé lepirultam a Nap jótékony hatásának következtében. Ebéd főzésnél, pedig szintén melegem lett a konyhában, ám mikor a kamra ajtót kinyitottam, hogy vegyeke egy kis levegőt, megcsapott a hőhullám. Tudniillik nyitva volt odabent az ablak. Ekkor eszembe jutott, hogy talán ésszerűbb és gyorsabb volna, hogy amit meg akarunk főzni, vagy sütni, azt egyszerűen kirakjuk az ablakba. Ötletemet elvetették, mondván, hogy egy pillanatra ha félre nézünk, akkor a levesnek annyi. Az már az égé. Ebéd után megettük, jobban mondva megittuk, a jól megérdemelt fagyit, ami forró lévé változott, mert nem ettük elég gyorsan. Persze én megmondtam, hogy nem lehet egy másodperc alatt megenni gy tál fagyit. Erre persze az öcsém beakarván bizonyítani, hogy neki igen is sikerülni fog, leötötte egy az egyben a torkán. Persze nem esett neki jól. Tudniillik megégette a torkát...

Más: ma voltak nálunk látogatók.Senor Clefár-ék. Akinek van füle a hallásra, hallja.

Ma megint voltunk osztálykirándulni. Igaz, most nem tévedtünk el, de szerintem az a kirándulás mégis jobb volt. Azért volt jobb, mert egyrészt nem kellett előadni, nem volt olyan meggyulladós meleg ésatöbbiésatöbbi... (tudomtudom, külön kell, ahogy ezt is, de sajnos ez így jön ki jól, és így adja vissza a teljes tartalmat, hiszen nem tart a szavak között az ember szünetet, és nem válik darabossá, amivé válna, ha külön írnánk, csak figyljétek meg!) Szóval igen adrenalin emelő volt lekoptatni a lábunkat, mikor végig követtek a bkv buszok. Úgy látszik elkezdtem elpestiesedni... A legjobban a Nagy Imre emlékmű tetszett, meg a lány-kutya szobor csoport. Délután 3-kor pedig elindultunk a fagyitúrára, amiről már olvashattatok ajánlót. Nos, megfelelt az elvárásoknak a 3 fagyizó, meg az egész túra, szóval kár volt lemaradni róla, de aki nem jött, az meg is érdemli, hogy sárguljon egy kicsit. Én a 3 fagyizóban összesen 5 gombócot ettem, és a legjobbnak a mogyorósat találtam.  Ezután haza jöttem, és szépen megint megáztam, pedig két busz közötti, meg a várakozás ideje nem tett ki többet 4 percnél (mármint az olyan várakozás, miközben áztam.), de már tegnap is történt hasonló, mert tegnap is jól megázta, csak akkor mint egy fél órát töltöttem az esőn. két nap alatt két ázás, plussz egyszerre 5 gombóc fagyi. Azt hiszem többek már a hallatán is megfáznának, de azért jó edzeni az imunrendszert.

Tegnap rájöttem, hogy bár első sorban  azért kezdtem el blogolni, hogy vissza olvassam, egyáltalán nem szeretem a saját irományaimat olvasni, sőt éretlennek érzem őket, és mindig elégedetlen vagyok velük. Amíg azonban másoknak tetszik, ez legyen a legkisebb gndom...

Ma megvalósítottam a projektemet, új dizájnt adtam a blogonak. Nem azt csináltam ugyan, amit előre elterveztem, de jól sikerült, és azokat a terveket sem árulom el, mert még hasznosak lehetnek. Ez ugyebár a 2.2-es verzió, ami úgy történhetett meg, hogy egy csomó mindent kfelejtettem, such as, linkek, betúszínek, és hogy pikszeles, meg satöbbi a háttér, nos szóval, még mindig van javítani való, hisz' a felsorolt 3 dologból 2 nem valósult meg. többet nem írok mert elfáradtam, és eleget ültem ma már gép előtt így is. És holnap mindenki jöjjön fagyitúrára, amihez a találkozó a Száva utcai iskola portáján lesz, 15h-kor. viszlát