Felhúztam a redőnyt, kinyitottam az ablakot és beengedtem a tavasz ezer színben sziporkázó dalát.

Később persze becsuktam, mert megfagyni mégsem akarnék :) 

Miért ilyen vészterhes ez a tavasz? Miért kell minden rossznak beteljesednie, aminek lehet nagyjából? Ma is csalódtam. Emberekben. Olyan emberekben, hogy nem is akármilyenben. Eddig is lehetett volna sejteni, egy pár oldalról a dolog bekövetkeztét, de én bíztam ezekben az emberekben. Hát nem köszönik szépen...

Majd ez is lesz valahogy. Ha nagyon nem akarom túl élni, akkor mindenféleképpen beszélek az illetővel. Sürgősen. Ahogy s mondaná, lenne egy pár millió kérdésem. A baj, hogy olyanok a kérdések, hogy nagyon okosnak kéne lenni ahhoz, hogy ne tűnjek követelőzőnek, és felelősségre vonónak és mégis megkérdezzem. Nagyon izgulok. Már ezelőtt is izgultam, ha vele kellett beszélnem, hát még most. Nem baj, okos leszek, okosan fogok viselkedni, és megkapom a válaszokat a kérdésekre. És nem futamodok meg.

ui.: És senkinek semmit nem magyarázok meg privátban. Csak. És egy halom bejegyzést privátolok...

Az üde tavaszból, már csaknem átsuhantunk a tikkasztó nyárba...Szerencsére még nem egészen még, mert a fák még virágzanak, sőt az orgona még ki sem nyílt. Ennek ellenére én állítom, hogy itt a nyár, mert ma fél ötkor mikor ültem a buszon és megálltunk a pirosnál, kitekintvén;) az ablakból a pontos idő kft által felállított hő és időmérő 30°-ot jelzett...

Már egy hete forog, csiszolódik bennem egy mondat, ami valahogy így hangzik: Ne feledd, ha haragszol valakire, akkor azt nem tudod neki megbocsátani, hogy ember. Ez igaz ugye? Mert ha jobban belegondolunk, akkor az emberekre a hibáik miatt szoktunk haragudni, de az emberek pont a hibáik miatt emberek.

Tegnap nem írtam, mert egész nap nem voltam otthon.Reggel iskola, este ifi, azután 2 órás buszút.Nem volt túl kellemes, de megérte(aki hallja adja át és igen ez célzás).Aztán mikor sétáltunk haza a sötétben, az nagyon szép volt, világított a hold, éreztem a virágzó fák illatát... Szóval igazán szép volt az a kis éjjeli séta, csak az a baj, hogy nem lehet illetve én nem tudom méltóan leírni.Mostmár kezd lótszani a blogomon, hogy milyenre is akartam igazából megcsinálni.Kettőt találhattok, hogy mi a kedvenc országom(mivel kettő van:D)Tegnap befejeztem a Romeo és Júliát és azon elmálkedtem, hogy azért a könyv tartamának nagyon nem tesz jót, hogy ha túlságosan ismert, hiszen akkor már semmi izgalom nincs benne, hogy mi fog történni, mert amúgy szerintem jó a befejezése, abból a szempontból, hogy izgalmas, lenne, ha nem tudná már az egész földkerekség, hogy hogyan végződik.Én a végén a legjobban a Boldizsárra haragudtam, mert ő vitte a rosszhírt, ami nem volt igaz, és végül is ő ölte meg Romeo-t, hiszen ha nem siet annyira, akkor minden jóra fordult volna...Mindegy ezen kár filózni, hiszen mindennek Shakespeare az oka.