socially pingvin


Sportnap

2007. április 22. - döm

Nagyon jó volt  a sportnap, megvolt a kellő hangulat, a jókedv és az aktivitás is csak pár emberből hiányzott(igen ez egy durva célzás volt). A nap elég korán kezdődött, ahhoz képest, hogy csak kilencre kellett beérnünk, mert én a 7.10-es busszal mentem, így már fél kilenckor ott voltam. Miután mindenki megérkezett, elkezdődhetett a bemelegítés, ami ugyan nem hasonlított legkevésbé sem a Borzákné-féle bemelegítésre, de bennem ennek hatására emélkek tódultak fel. Ezek után egy tényleg rövid megnyitó következett, majd megkezdődtek a versenyek. A gimnazisták nem sportoltak versenyszerűen, hanem játék felügyelők, hostessek, újságírók és sport közvetítők voltak.Én újságot írtam, de ehhez képest a megnyitó után startoltam a röplabda pálya felé, ahol mintegy 1, másfél órát eljátszogattam. Miután pedig rájöttem, hogy ez nem az én feladatköröm volt, elkezdtem témát keresni, majd a témámhoz címet keresni, ami nem nagyon ment, így kihagytam és elkezdtem a cikket, de csak a bevezetést írtam meg. Ezekután játék határok nélkül-t néztem, majd erről írtam egy cikket, most már sikeresen.  Ezek után dögledezés, cászkálás és mászkálás következett, de valamit elfelejtettem: még a megnyitó előtt felengedtek bennünket gimnazistákat az ugrálóvár csúszdára, amin kitombolhattuk magunkat. Számomra ez nem okozott különösebb katarzis élményt, de másoknak tetszett, meg azért nekem is. Vissza: 2 órakkor már kezdett vég hangulata leni a versenyeknek, azonban a 4*400 méter még csak ezután következett, ami az egyetlen olyan szám volt, amit egy kis túlzással mindenki látott. A futás után röplabdáztam a változatosság kedvéért, majd az iskolák bemutatkozása és az eredményhirdetés következett.

Nos kb ennyi történt, illetve történt más is csak nem akarom elrontani a tökéletes nap képet, mert ráadásul nem is egy olyan történt, ami ezt a kpet beárnyékolhatná...De ezektől nem hagytam tönkre menni a napomat, főleg,hogy az egyik a végén történt.

Javítás:Erdélybe nem csak 16-an, hanem huszonpáran mentek végül, de csak egy kicsit sajnálom, hogy nem oda mentem, mert így is egy sikeres napot tudhatok magam mögött, ha nem is tökéleteset.

Lopott és saját szöveg

Apukám nagyon szeretné, hogy menjek Erdélybe, mert már 16-an mennek, de én inkább a sportnapt választottam, mert az érdekesebb, meg úgyis ki fogják adni CD-n a konferenciát. Apukám szerint az utazásnak is hangulata van, de én minden nap annyit utazok, hogy nincsenek az utazás hangulatával kapcsolatban...

Ma jó tavaszi idő volt és nem volt olyan rossz idő, értsd: bár a szél elég keményen fújt, de ez még jó is volt, mert legalább nem dögledeztünk a forróságtól, szóval nagyon élveztem a mai időjárást...

A Hamletnek most fogok a végére érni, mert bár 3 napja "olvasom", nem haladok, mert ez az olvasás olyan vol, hogy tegnap 2, tegnapelőtt 0 oldalt olvastam el kb. Nekem mellesleg tetszik, főleg a szójátékok, amiből ti is kaptok, de szójáték a Rómeó és Júliában is van és ott is jót nevettem rajt:DD...

 

ROMEO Jó reggelt mindkettőtöknek. Mikor ugrattalak be?

MERCUTIO Tegnap éjjel, mikor beugrottál a kertbe.

ROMEO De akkor én magam ugrottam be, ennélfogva nem titeket ugrattalak be. Nem értem.

MERCUTIO Azt tudom, hogy nem - értem, hanem - valaki másért.

ROMEO Bocsáss meg, Mercutio. Nem tehettem egyebet. Sok dolgom volt tudniillik.

MERCUTIO Az lehet. De az illemet ilyenkor is tudni - illik.

ROMEO Vártalak a kertben.

MERCUTIO Ez kertelés.

ROMEO Porban járó gyanúsításodhoz úgy illik ez a szellemeskedés, mint cipőhöz a cipő csokra.

MERCUTIO Szóval azért mentél oda: cipő-csókra?

ROMEO Nem szolgáltam rá ezekre a csípő szókra. Egyébként is mindig csak folytatod a kapott ötletet.

MERCUTIO Nem kapott az, hanem kopott.

ROMEO Az még mindig jobb, mint a lopott. Az én élcem csak az álcám, mellyel takaródzom, vagy a pálcám, mellyel megfenyítelek, vagy - ha úgy tetszik - a tálcám, melyen átnyújtom neked az igazságot. De te úgy űzöd a szójáték könnyed művészetét, mint robotot, és ezért botot érdemelsz, pajtás, botot. Nem a szellemed kaptatod, csak a nyelved koptatod, s ezzel aztán köpöd a másoktól kapott-kopott-lopott élceket.

MERCUTIO Segítség, Benvolio, nem bírom tovább.

ROMEO Hallom a bőgést. Kezdődjék hát a vadászat. Hallali, hallali: menjünk a vadra.

MERCUTIO Veled, aki szüntelen bakot lősz?

ROMEO Nem, fiam, itt majd te leszel a vad, hisz olyan vadakat mondasz. Te leszel a szarvas, hiszen már annyiszor fölszarvaztak.

MERCUTIO Szarvas okoskodás.

ROMEO Igazad van. Még szarvas se vagy. Csak olyanféle. Te egy jámbor, közönséges szarvasmarha vagy.

MERCUTIO Hát nem jobb szarvasmarhának lenni, mint szerelmesnek, aki éjjel-nappal sóhajtozik? Lásd, Romeo, most megint a régi, kedves fickó vagy, az, aki voltál. Kérlek, a szerelmes szakadatlanul locsog, ábrán­dosan felhőkre bámul, s végül megbotlik egy lyukban.

BENVOLIO Voltaképp hova akarsz kilyukadni?

MERCUTIO Mit szakítasz félbe, mikor egy hajszálnyira vagyok a mondanivalóm kellős közepétől? Tehát ezt a lyukat be kell tömni.

BENVOLIO Romeónak is ez a célja. Azért nem akar - tágítani mellőle.

MERCUTIO De hiszen ha betömi, akkor tágítja is.

ROMEO Nini, micsoda maskara.

Dajka, Péter jön

MERCUTIO Vitorla, vitorla.

BENVOLIO Mégpedig kettő: egy szoknya meg egy bugyogó.

DAJKA Péter.

PÉTER Jelen.

DAJKA A legyezőmet, Péter.

MERCUTIO Rejtsd el az arcát, jó Péter, mert a legyezője az ő szebbik arca.

DAJKA Adjon Isten jó reggelt, úrfiak.

MERCUTIO Adjon Isten jó estét, szép hölgy.

DAJKA Hát már este van?

MERCUTIO Úgy bizony. Az óra mutatója a te becses pofázmányodon pont éjfélre áll.

DAJKA Hogy a kórság esne beléd. Miféle ember vagy te?

ROMEO Olyanféle ember, nemes hölgy, akit az Isten arra teremtett, hogy önmagát zsigerelje.

DAJKA No ez megadta neki. „Hogy önmagát zsigerelje.” Urak, nem tudnátok megmondani, hol találom az ifjú Romeót?

ROMEO Én meg tudom mondani. De figyelmeztetlek, az ifjú Romeo, ha megtalálod, már öregebb lesz, mint most, mikor keresed: én vagyok ezen a néven a legifjabb, más híján.

(Shakespeare: Romeo és Júlia)

Öööö hát ez nem Hamlet, de azt majd holnap fogom ide beírni, mert nem fárasztalak többel, meg amúgyis örülök, ha elolvassa valaki...

Sokminden

Már nem olvasok Szabó Lőrincet, mert bár nem biztos, hogy sátánista volt, viszont fasiszta volt (egyik jobb mint a másik) és bár csak azért, mert ugyanabba a hibába esett, mint a kor többi embere. De azért én elvárom egy költőtől, hogy ne legyen tömeg ember, ha más nem, azért mert egy művész pont attól művész, mert más mint a többiek (persze ez fordítva nem igaz).

Érdekes egy iskolánk van, de szeretem, mert nem küzd kreativitás hiányban, ami nagy erény szerintem (gondolok itt pl sportnapra) Nekem nagyon tetszik a program és az őszi Mozaik nap eltörpül mellette.

Blogom látogatottsága fellendült -remélem nem ideiglenesen- ugyanis a tegnapi irományomra elképzelhetetlen mennyiségű (13) komment érkezett, amink nagyon örülök, mert látszik, hogy azért nem úgy vannak az olvasók a blogommal, hogy beszéljen amit akar, maximum alkamazzuk a jó öreg (shine féle) alt+f4 kombinációt. Vagy csak felébredtek az ismerőseim téli álmukból, vagy rájöttek, hogy mit jelent a kifogások és egyebek (húú de gonsz vagyok, hogy az olvasóim kárára humorizálok, de hát van akinek pont ez az irónia tetszik)... Lehet, hogy sokszor írok hülyeséget, mert van hogy megbánom amit írtam, de nem törlöm ki, mert egyrészt a hibáiból tanul a buta ember (az okos meg máséból, de nem mondom me,hogy hogy szoktam máséból tanulni), másrészt, ha mindig kitörölném azt, amit más hangulatban még jónak találtam, akkor soha nem jutnék sehova

Szombton nem megyek valószínüleg Erdélybe, mert nem megy senki (illetve csak páran) és mert amúgyis iit van ez a sportnap, meg mert nincs kedvem fél ütkor felkelni szombaton, meg majd remélem úgyis kiadják...

süti beállítások módosítása