Apukám nagyon szeretné, hogy menjek Erdélybe, mert már 16-an mennek, de én inkább a sportnapt választottam, mert az érdekesebb, meg úgyis ki fogják adni CD-n a konferenciát. Apukám szerint az utazásnak is hangulata van, de én minden nap annyit utazok, hogy nincsenek az utazás hangulatával kapcsolatban...
Ma jó tavaszi idő volt és nem volt olyan rossz idő, értsd: bár a szél elég keményen fújt, de ez még jó is volt, mert legalább nem dögledeztünk a forróságtól, szóval nagyon élveztem a mai időjárást...
A Hamletnek most fogok a végére érni, mert bár 3 napja "olvasom", nem haladok, mert ez az olvasás olyan vol, hogy tegnap 2, tegnapelőtt 0 oldalt olvastam el kb. Nekem mellesleg tetszik, főleg a szójátékok, amiből ti is kaptok, de szójáték a Rómeó és Júliában is van és ott is jót nevettem rajt:DD...
ROMEO Jó reggelt mindkettőtöknek. Mikor ugrattalak be?
MERCUTIO Tegnap éjjel, mikor beugrottál a kertbe.
ROMEO De akkor én magam ugrottam be, ennélfogva nem titeket ugrattalak be. Nem értem.
MERCUTIO Azt tudom, hogy nem - értem, hanem - valaki másért.
ROMEO Bocsáss meg, Mercutio. Nem tehettem egyebet. Sok dolgom volt tudniillik.
MERCUTIO Az lehet. De az illemet ilyenkor is tudni - illik.
ROMEO Vártalak a kertben.
MERCUTIO Ez kertelés.
ROMEO Porban járó gyanúsításodhoz úgy illik ez a szellemeskedés, mint cipőhöz a cipő csokra.
MERCUTIO Szóval azért mentél oda: cipő-csókra?
ROMEO Nem szolgáltam rá ezekre a csípő szókra. Egyébként is mindig csak folytatod a kapott ötletet.
MERCUTIO Nem kapott az, hanem kopott.
ROMEO Az még mindig jobb, mint a lopott. Az én élcem csak az álcám, mellyel takaródzom, vagy a pálcám, mellyel megfenyítelek, vagy - ha úgy tetszik - a tálcám, melyen átnyújtom neked az igazságot. De te úgy űzöd a szójáték könnyed művészetét, mint robotot, és ezért botot érdemelsz, pajtás, botot. Nem a szellemed kaptatod, csak a nyelved koptatod, s ezzel aztán köpöd a másoktól kapott-kopott-lopott élceket.
MERCUTIO Segítség, Benvolio, nem bírom tovább.
ROMEO Hallom a bőgést. Kezdődjék hát a vadászat. Hallali, hallali: menjünk a vadra.
MERCUTIO Veled, aki szüntelen bakot lősz?
ROMEO Nem, fiam, itt majd te leszel a vad, hisz olyan vadakat mondasz. Te leszel a szarvas, hiszen már annyiszor fölszarvaztak.
MERCUTIO Szarvas okoskodás.
ROMEO Igazad van. Még szarvas se vagy. Csak olyanféle. Te egy jámbor, közönséges szarvasmarha vagy.
MERCUTIO Hát nem jobb szarvasmarhának lenni, mint szerelmesnek, aki éjjel-nappal sóhajtozik? Lásd, Romeo, most megint a régi, kedves fickó vagy, az, aki voltál. Kérlek, a szerelmes szakadatlanul locsog, ábrándosan felhőkre bámul, s végül megbotlik egy lyukban.
BENVOLIO Voltaképp hova akarsz kilyukadni?
MERCUTIO Mit szakítasz félbe, mikor egy hajszálnyira vagyok a mondanivalóm kellős közepétől? Tehát ezt a lyukat be kell tömni.
BENVOLIO Romeónak is ez a célja. Azért nem akar - tágítani mellőle.
MERCUTIO De hiszen ha betömi, akkor tágítja is.
ROMEO Nini, micsoda maskara.
Dajka, Péter jön
MERCUTIO Vitorla, vitorla.
BENVOLIO Mégpedig kettő: egy szoknya meg egy bugyogó.
DAJKA Péter.
PÉTER Jelen.
DAJKA A legyezőmet, Péter.
MERCUTIO Rejtsd el az arcát, jó Péter, mert a legyezője az ő szebbik arca.
DAJKA Adjon Isten jó reggelt, úrfiak.
MERCUTIO Adjon Isten jó estét, szép hölgy.
DAJKA Hát már este van?
MERCUTIO Úgy bizony. Az óra mutatója a te becses pofázmányodon pont éjfélre áll.
DAJKA Hogy a kórság esne beléd. Miféle ember vagy te?
ROMEO Olyanféle ember, nemes hölgy, akit az Isten arra teremtett, hogy önmagát zsigerelje.
DAJKA No ez megadta neki. „Hogy önmagát zsigerelje.” Urak, nem tudnátok megmondani, hol találom az ifjú Romeót?
ROMEO Én meg tudom mondani. De figyelmeztetlek, az ifjú Romeo, ha megtalálod, már öregebb lesz, mint most, mikor keresed: én vagyok ezen a néven a legifjabb, más híján.
(Shakespeare: Romeo és Júlia)Öööö hát ez nem Hamlet, de azt majd holnap fogom ide beírni, mert nem fárasztalak többel, meg amúgyis örülök, ha elolvassa valaki...