Holnap elmegyünk, úgyhogy valószínű, hogy nem fogok azalatt írni. És képzeljétek: Mehettem volna Keszthelyre a Jeruzsálem verseny döntje miatt :O. így most nagyon sajnálom, hogy nem tudtam meg, és nem mentem el. Ma is jó volt az ifi, de kíváncsi vagyok, hogy mit fognak a kedves levelünkre válaszolni a Szomjas Szarvasok...

Itt sorkoznak a könyvek az asztalomon(szám szerint 11), de nem tudom mit ajánljak valami humoros, ponyvába hajló, esetleg gyerek könyvet, vagy szép irodalmat, esetleg krimit, vagy verses kötetet? Netén próbálokzzak meg az És mégis mozog a föld-del? Nem, egyiket sem! Ephraim Kishon humoreszkes kötetet fogok ajánlani, csak, hogy dballa is örüljön ;). Tehá: Ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik meg akarnak pihenni a nyár közepén, vagy akik ki akarnak kapcsolódni a nehéz olvasmányokból egy időre, és nem félnek egy kis pihent pesti humortól. A kötetben olvashatunk többek közt egy izraeli operaestről taxi sofőrről, aki vezetés köben is csak a tv-t bámulja, a kóborló mosógépről, arról hogy hogyan kell nöknek történetet mesélni, Napóleon családi életéről kulissza titkokat, és szegény Góliátról, akit a láthatóan túlerőben lévő ellenfele brutálisan felkoncolt, az izraeli rokoni kapcsolatokról és még sorolhatnám, de nem sorolom, hogy azért olvassátok el a kötetet. Mellesleg a köny áhh mindegy...

Nagyon jó volt az esküvő. De persze Sally-nak elfelejtettem vinni a könyvet, amit ígértem. Nem baj :P. Kicsit sok tortát ettem viszont, mert ettem 2 szelet túrós meggeyset, aztán kértem grillásat (vagy grillázs?) és kaptam egy akkora szeletet, aminek a vége akkora volt, mint egy arasz... Na holnap folytatom. Addig is: grillás, vagy grillázs?

Utólagos, engedelmetekkel (2007 07 29 15:14): ugye írtam arról, még régen, hogy ilyenkor az ember visszagondol a múltba, vagy éppen a jövőbe tekint. Hát tegnap én is gondoltam több eseményre. Például valamiről eszembe jutott a szüleim esküvője. Aztán eszembe jutott, hogy én kit fogok meghívni az esküvőmre. És eszembe jutott egy nem olyan távoli jövőben megtartandó esküvő is, hogy ott vajon ugyanúgy fogunk-e tancolni mint ahogy a mostani esküvőn táncoltunk, meg hogy egyáltalán az mlyen lesz. Aztán eszembe jutott a szüleim 10 éves házassági évfordulója, meg hogy a szüleim az akkor vett amúgy gyönyörű gyűrűjüket miért nem vették fel, ha már a 15 éves évfordulósat felvették. Csak kit érdekel mindez? És mégis le kellett írnom, nem abból a célból, hogy megismertesselek benneteket a gondolataimmal, hanem hogy ez is egy bizonyíték legyen arra nézve, amit régen írtam. Amúgy pedig tele vagyok ötletekkel... Például, ha lenne rá érdeklődés, szívesen szerveztetnék (vagy akár ha engedik szerveznék) olyan Hetek reklám akciót, amilyen Budapesten van. De persze ezen kívúl is van bennem elég sok kiforratlan dolog, amit majd leírok. Egyszercsak...:D

Végre végre végre. Azt hiszem, hogy aopadoktól örökre bücsüt veszek és többet a közelükbe sem megyek. A közleményekből eddig 1-hez kezdtem hozzá, a többi még megvalósításra vár. Az az 1 pedig a címke. mert csináltam magamnak egy címkét, csak még tanulmányozok, hogy hogyan is kell egy ilyet bedobni az oldalra. A festés is egy nagyon hasznos dolog amúgy, így visszatérve. Például sokat lehet festegetés közben gondolkozni. meg estére el is lehet felejteni, amin az ember gondolkoza. De miközben már a szobámban azon gondolkoztam, hogy min is gondolkoztam festegetés közben, átterelődtek a gondolataim nme tudom hova, ahonnan aztán oda kerültem ki, hogy a kis irományai erősen hajaznak Ephraim Kishon műveire kifejezésmódban (mert azt nem állítom, hogy felérnék vele!). Ennek kapcsán az jutott eszembe, hogy ez nem hamisítás, vagy plágium, vagy hasonló. Sose lehet azt tudni, nem? És ezután következett az, hogy hamisítókra gondoltam. Arra, hogy végülis ők is tehetségek, csak nem jóra használják fel a tehetségüket. Végülis... A híresség esélye majdnem nagyobb, mintha saját műveket adna ki a keze alól, csak nem kell hozzá fantázia. Tehát akkor mit is mondtam? Azt mondtam, hogy majdnem nagyobb az esélye, hogy híres legyen. És azt is hittem, hogy ez így igaz, de most nem jut eszembe egy híres hamisító sem. De egy igen Dov Landau, aki úgy élte túl Auswitchzot, hogy a németeknek hamisított. És ő is csak egy kitalált személy valószínüleg. Akkor tehát: Segítsetek magam ellen légyszíves (ez se helyes, mert azt kéne írni, hogy legyetek szívesek, de az meg hogy hangzana?) És holnap eskövőre megyek... Remélem jó lesz!

Egy ékszerész elkészíti a világ legértékesebb gyémánt nyakláncát. Mivel azonban megrendelő nincs, és a királyné, aki a vásárlói célpont lett volna nem akarja megvenni, az ékszerész hoppon marad...Egy bíboros Franciaország királynéjánka kegyeibe akar férkőzni, akinál évek óta kegyvesztett lett, ám a királyné mindeddig semmi hajlandóságot nem mutat a kibékülésre. Ám a bíboros mindent megtenne a királyné kegyeiért... Egy szélhámosnő pénzhez akar jutni. Célját úgy valósítja meg, hogy egy beolyásos ember kegyeibe férkőzik, majd az alvilági körökben oly divatos módon álközvetít pártfogója és egy még magasabb rangú szemlyiség között, amivel sikerül is pénzt kicsikarnia ismerősétől, de a nagy fogást még csak ezután hajtja végre... Hogy mindez hogy függ össze és mi lesz a vége? Olvassátok el Szerb Antal A királyné nyklánca című könyvét.

Holnap jövök a másikkal is.

Utólagos, engedelmetekkel(2007. 07. 27. 11:24):Mégse jövök másik változattal, mert rájöttem, hogy ennek nem lehet olyan másik változatot csinálni, amről beszéltem. És hogyhogy erre most jövök rá? Úgy, hogy eddig Jókai Eppur si muove-És mégis mozog a föld című könyvét akartam ajánlani, csak mint írtam, rájöttem, hogy eleve törött bicskával indultam egy nagy fa ellen

Na, ma éppen lenne időm beteljesíteni a feladatomat, és akkor annyi elég is lenne mára. DE! Megfutamodatam. Ma végre valahára befejeztem a csiszolást. Tehát akkor jöhet a festés, majd a játszótér lehántása. Mert hámlik. Komolyan. Ránézek és elkezd felválni. De nem esik ám le, csak élkezd felválni. Éppen annyira csak, hogy csúnya is legyen, meg nehéz is legyen leszedni. De nem olyan ám kérem, hogy jól van, akkor elszákjtjuk, úgy ne olyan csúnya. Nem, szépen le kell húzni, amíg vége nem lesz. Persze ahhoz hogy a végére érj, át kell másznod az egész játszókán, és marad utn egy hatalmas sebhely, ami még rondább, mintha úgy hagytad volna. Ha mégsem kezdenél vele semmit, akkor viszont szinte könnyesen néz rád a mászóka, hogy szabadítsd már meg attól a csimbóktól. Nem lehet ezt bírni Ezért tehát most le kell hntanom az egyészed, és újra festenem. És írni szeretnék majd ey mesét. Egy mélyebb értelmű mesét. Lehet, hogy majd később. Ha lesz mélyebb értelmem.:D

Na sikerült szenvednem egy jó nagyot a Paint Shop pro-val. Ez az eredménye, annak, hogy már évek óta nem használtam. De kiszenvedtem egy címkét magamnak és mára annyi elég is. Ma kitárgyaltuk s-sel ezt a témát, majd pedig azt, hogy mit is jelenthet az egzisztencializmus. Ha valaki tudja mondja meg, ha senki nem tudja, akkor meg majd megnézem az idegen szavak és kifejezések szótárában. Az én tippeim a következőek: lehet, hogy "viccesen " csak arra az írásstílusra mondják, amikor az ember oldalszámra jár és ezért mindent a lehető legrészletesebben leír, hogy minél több pénzt kapjon. Ez a valószínűtlenebb. A valószínűbb az, hogy ezt a kifejezést arra a világ néztre mondják, amikor az ember mindig csak azt nézi, hogy ha valamit tesz, akkor az milyen hatással lesz a körülményeire, és nem a kényelmesebb, hanem a takarékosabb opciót választja. Ez a hozzáállás lehet jó is, meg rossz is. Ha túlzásba viszik, akkor az smucigság, ha nem, akkor sima előrelátás. De nem is erről van szó. Aztán kitárgyaltuk, hogy megcsinált már az új sablont O-nak, csak szrinte béna lett, meg hogy miért is használja ugyanazokat a betű típusokat minden dizájnjában. És elmondtam neki a könyvtár vezetés felét, aminek ő nem jegyezte meg a felét sem, amit jelzett is, tehát így annak már csaknem 1/4-ét tudja. Kérdés, lesz-e rá szükség hogy felhasználja.

Mellesleg utálom Jókai azon tulajdonságát, hogy minden mondatot, amiben van egy kérdőszó, akárhol is van  kérdőjellel fejez be. Ú. Jut eszmbe, nem írtam meg a két verziót (ld előző bejegyzés)." Amit érdemes ma megtenni, azt tegnap is érdemes volt" (Murphy törvénykönyvből.

Na végre! Eddig egyszer sem sikerült megnyitni az írok egyet ablakot, mert már jó ideje nem műxik rendesen a net ezért naon szomi vok :(:(:(:(:(:(:(:( :D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D szóval, ha abba hagytam az emo-zást, akkor folytathatom ott, hogy ezentúl gyakrabban fogok könyveket ajánlani, mert ha már én olvasok valami jót, abból hadd részesedjen valaki más is, nem igaz? Viszont gondolkoztam azon, hogy mennyit lehet elárulni egy ajánlóban. Mert pl. ha van egy könv, ami egy izgalmas eseménnyel kezdődik, és amúgy nem sok köze van a történetzhez, akkor annak a kalandnak a végét el lehet-e árulni? A szemléltető ajánlót ehhez majd megírom a nap végén, de most lenne más közlendőm is. Arra gondoltam, hogy készítek magamnak, meg másoknak is címkéket. Magamnak ugyebár azon célból, hogy azzal is reklámozzam magam, másnak pedig, hogy én úgy tudjam reklámozni őket. Mellesleg ezért is várom soledad új sablonját, mert a címke is kell utaljon valamennyire az oldal kinézetére.  És a harmadik közérdekű közlemény pedig az, hogy neki látok most már a régi bejegyzéseim átnézéséhez,és kijavjtásához, és ezentúl úgy írok is bejegyzést, hogy a végén mindig átnézem a helyesírást.

 Ez esetben is próbáltam, de nem sikerült a módszer. Na mindegy. egyébként itt van nálam dballa, mint megtudhattátok a kommentekből. Van még egy szajkózni valóm, amiot most nem mondok el, mert nem jut eszembe, de majd egyszercsak. most pedig Arthur Bloch-tól olvasom a Murphy törvény könyvét, ami egy igen érdekes olvasmány. Tudniillik ebben a könyvben érdekes törvények vannak megfogalmazva, amik néha igazak, néha nem, de viccesek. Ráadásul olyan Karinthy Friyes és Ephraim Kishon féle rosszat-eltúlzó-és-abból-viccet-csináló humor van benne, néhol komolyan megfűszerezve iróniával. Ennek a könyvnek kapcsán jutott eszembe, hogy Ed Murphy nevét felvette egy mai "híresség" is. Hogy mi ösztönözte erre, azt nem nehéz kitalálni. Azonban arra még mindig nem jöttem rá, hogy mégis mi okból kellett egy mágusnak egy teljesen pozitív és tiszta irodalmi szereplő nevét felvenni. Miért nem tudta egy híres zeneszerzőjét, vagy egy festőét? Miért kellett egy Irodalommal kapcsolatos nevt felvennie, mikor az embereket így is úgy kell verni, hogy olvassanak már a jó ég áldja meg. Mert ez így igaz. Eljön egy híres együttes, elmennek a koncertjére majd' egymillióan. Jön egy híres festőnek a kiállítása, több mint 100000-en megnézik, meg kell hosszabbítani a határidejét, annak ellenére, hogy a leghíresebb darabokat nem is hozzák el. És mind a zenei eseményről, mind a kiállításról hossza szó a média. De, ha jön egy híres író, akkor a hírekben megemlítik úgy mellékesen, hogy ez é ezb a világ hírű író jött ide, és igaz ugyan, hogy 80 éves, és nem valószínű, hogy ebben az életben ut rá ideje, hogy meglátogassa parányi országunkat, de hát, kit izgat. így persze várhatják a rendes olvasó népek is, hogy betegy még egyszer egy író is a lábát Magyarországra... Ja, és amikor egy hatalom mániás volt miniszterelnőkkel többen dedikáltatnak, mint korunk egyik leghíresebb és legjobb írójával, hát az mindennek a teteje szerintem. De ezek szerint vannak még beteges dolgok...