Ma gőzerővel szép irodalmat olvasok.Szabó Lőrinc, meg Shakespeare. Most épp Romeo és Júliát.Van benne egy érdekes, és némileg még talán vicces is most berakom ide:

"(...)Ó jaj.Mi volt a patvar?
Ne is beszélj, mindent hallottam itt.(...)"
            (Shakespeare:Romeo és Júlia)

Kicsit furcsa nem? Vajon miért így írta ezt a részt meg Shakespeare?Ha valakinek van ötlete írjon! Erről jut eszembe:az olvasói aktivitás valahol a béka hátsója alatt van egy jókora sóhajjal...Erről remélem nem én tehetek, és ha nem én akkor Te kedves olvasóm Te tehetsz erről, amiért most finomabban-majd, ha nem változtatsz, akkor keményebben-megfeddelek.Bár néha elgondolkozok rajta, hogy lehet, hogy csak úgy írogatok a vak világba, miközben senki nem olvas olyan redszerességgel engem, mint ahogy én azt gondolom, akkor viszont elnézést, írok majd CSAK magamnak, és ha tényleg nem írtok, akkor leprivátolom *gonosz kacaj*(húú de gonosz voltam). Nincs valami rózsás hangulatom, de végre megcsináltam viszonylag normálisra a blogom style-ját, ami ha valakinek nem tűnt fel akkor svájci akart lenni, mert az a kedvenc országom. Mára ennyi, és mivel nem írtál, kedves olvasó, ma nem lesz Szabó Lőrinc idézet(büntetés).Na ma aztán tényleg nem írtam semmi értelmeset, vagy/és érdekeset.