Tudtam, hogy örökre összeveszhet
egy semmiségen két örök barát,
de nem hittem, hogy vélem is megeshet,
ami a halálnál ostobább.(JA)

Utálom az ostoba dolgokat. És számomra az ostobaság pontosan azt jelenti, ami a fent idézett József Attila versben. Nem butaság, ami lehet szerethető, nem is hülyeség, ami lehet vicces, nem bolondság, ami lehet emberi. Az ostobaság valami olyan, érthetetlen viselkedés, vagy tény, amit sehogysem lehet megmagyarázni. Az emberi viselkedés minden mozzanatát meg lehet magyarázni valahogy, és bizonyos szempontból helyesnek tűnik. Na az ostobaság nem ilyen. Az ostobaságnak nincsen igazsága, amit fel lehetne fogni. Éppen ezért az ostobasággal kapcsolatban meg kell említeni két kifejezést. Egyrészt ez mindig valami olyan, ami "nem fér az ember fejébe", másrészt igazságtalan. Iszonyatosan, fájdalmasan, elementárisan. És ez a legrosszabb. Az ember azt még talán felfogja, ha valami nem érthető az agya számára, de az igazságtalanság azt jelenti, hogy egy tény érthetetlen a szívnek. Az ostobaság ha csak az általam leírt dolgokat tekintjük is borzasztó, de ami még rosszabb, hogy az ostobaság sokszor szemérmetlenül és hangosan hirdeti magát.

Ostoba a halál, a haragszomrád, a háború, és kitudja még mennyi minden...

Most írjak, vagy ne? ÉS miről?

A fő, hogy már megint nem tudom, hogy minek kell gyásznap. Főleg azok miért egyeznek bele, akik kereszténynek mondják magukat? Az ő álláspontjuk szerint (és szerintem is) ki meghal az két helyre kerülhet. Mehet a pokolba, vagy a mennybe. Amennyiben a mennybe ment, nincs mit siratni rajta, főleg évekkel később, mert neki így csak jobb. Akik viszont a pokolba kerültek, arra csak azt lehet mondani, mint Odüsszeusz társaira, hogy:"önnön buta vétkeikért odavesztek", tehát őket sem kell siratni, saját szerencséjük kovácsai voltak. Amúgy is az élet így is elég nehéz, minek magukon hordozni felesleges terheket. Attől senki nem lesz jobb, hogy évente egyszer kimegy a temetőbe, és ott leamortizálja magát azzal, hogy feléleszti a szomorúságot magában.

Kedves olvasók blablabla.

Szóval ma beakartam illeszteni egy hazafias Vörösmarty idézetet, de a mozilla bénázik (hát még az explorer) szóval majd holnap is ráérek ezen idegeskedni. Még mindig nem értem a Feltámadás végére(grrr) úgyhogy ezt leírom és megyek olvasni. Ma megint egy olyan dolgot akarok megosztani amire magam jöttem rá, csak már régebben. -Azért erről írok, mert más nem jutott eszembe, amiről ma gondolkoztam.- Arra jöttem rá tehát, hogy az embereknek nem szabad a NAGYON ismétlem NAGYON NAGYON jótulajdonságaikat (pl: ami zavarba hozza az illetőt, mert nagyon örül neki, hogy végre ezt is észrevették) a szemükbe mondani, mert vagy elszállnak maguktól, vagy hízelgésnek tekintik (Ezt magamra vonatkoztatva is mondom, még az is lehet, hogy ez csak nálam van így), de rosszat sem szabad mondani a másikról. Szerintem elég világos, hogy miért is nem... Most megígérem a nem létező olvasóimat tanúul hívva, hogy megpróbálok mindenkivel ehhez mérten viselkedni (sajnos ez a jó véleményre vonatkozó megjegyzéseknél nem lesz nehéz) Figyelem!!! azt egy szóval sem mondom, hogy nem szabad jót mondani az emberkről!!! Én az olyanokra gondoltam ami, esetleg elbizakodottá tesz ami egyénfüggő, lehet, hogy van olyan ember akinek ha tízszer elmondod, hogy te egy zseni vagy(persze nem ironikusan) akkor is azt mondja hogy ő buta... Ezeket az embereket hívjuk bölcseknek; talán. De lehet, hogy csak megáltalkodott makacs a nevük.

Más: Ma az osztállyal és a 9A. val, valamint PT tanár úrral körbe látogattuk a március 15.-ei helyszíneket így elmaradt az utolsó 3 óránk. Nekem speciel tetszett a körút és a Nemzeti Múzeumnál is voltunk, (nem ez a nagy szám) és pont akkor volt az állami megemlékezés előadásának a főpróbája. Miután pedig a programnak vége volt, visszamentem, és még egy félórát néztem az előadást így már tudom a fél ünnepi programot...

Nos, a holnapi viszontlátásra._

ui: senki ne próbálja behajtani a változásokat, mert én tudom, hogyha akarom akkor nem azért fogom megcsinálni, mert x és y úgy szeretné...

uui.:ha valaki nem szeretné, hogy vele szemben változzak ezen a téren, csak szóljon...

végül: Én személy szerint fogok másokra jót mondani, én szerintem csak a legrosszabb eseteket mondtam el, és ezzel az irománnyal csak a veszélyforrásokról akartam írni(vagy ilyesmi, tehát csak szélsőségekről van szó, bár így értelmét vesztette az írás, de meghagyom hogy ebből is okuljak.)