Egy kisebb csúcson állok a szikrázó napsütésben. Alattam balra a csoda-kék óceán, szigetekkel tarkítva, partján a várossal, tőlem jobbra a lakatlan, füves-sziklás hegyek. És ekkor jön egy hölgy, és felteszi életem legszebb angolul elhangzó kérdését:

"What are you wondering about?"

Azon tűnődöm, hogy vajon úgy élek-e ahogyan túrázok? Elindultam egy nagynehezen megtalált kis ösvényen, majd mikor rájöttem, hogy egy másik gernicen vagyok, mint ahol szerettem volna lenni, átverekedtem magam az ősbozóton. Miközben meredeken másztam felfelé hatalmas sziklákat kerülgetve, időnként derékig beleestem a bokrokba. Hogy ez volt-e a gyorsabb, vagy vissza kellett volna fordulnom, mert teljes őrültséget műveltem, nem tudom. Mindenesetre jártam ott, ahol senki más nem járt előttem még. És ennek is megvan az izgalma, minden hátrányával együtt. Ezután el lehet képzelni, hogy szorosan ragaszkodtam az ösvényhez, és siettem, hogy az elpazarolt időt behozzam. Valóban. Talán így lehetett, így volt egy darabig. Később azonban egy áfonyamezőn elakadtam; nem bírtam ellenállni a kis fekete gyümölcsöknek.Majd nem tetszett amerre az ösvény vezetett, így ismét a magam útját jártam. Ha az életemet mesélém, valószínűleg úgy írnám le magam, mint aki minden akadályon átkelt, és mindig új, ismeretlen utakon járt.

Ez jár tehát a fejemben. De természetesen ezt nem mondhattam el a kedves idős hölgynek, hiszen talán nem is értené, talán nem is tudnám elmagyarázni angolul, talán tudja is, mit érzek. Lehet, hogy ő is ilyen volt, mikor fiatal volt. Kicsit önfejű, kicsit szabálykövető, de mindenképpen egyedi - legalábbis a saját szemében.

"I'm wondering, which way goes to floyen"

"Ah it's going to be a long way"

"I know" mondtam, mintha én lennék az idősebb ő pedig az alföldről jött zöldfülű húszéves.

Azután megmutatta, hogy melyik utat kövessem.

Természetesen ezt az ösvényt sem követtem végig, de a célomat elértem végül.

Mellékdal:

"Húnyt szemmel bérceken futunk
S mindig csodára vágy szívünk
A legjobb amit nem tudunk,
A legszebb, amit nem hiszünk."

Vajon valóban a legszebb?