Ma is sportnap volt. igazából nekem nem is igazán a sport része fog megmaradni a dolgoknak, hanem a másik, privát része, amit nem írok le ide, nem tartozik csak arra, akinek személyesen is elmondom, és akkor minek a háló fogságában vergődve nyögni gondolatainkat egymásnak, másrészt majd egyszer úgyis kiderül, harmadrészt pedig nem akarom azt, hogy az történjen meg velem, amit odafenn írtam. Szó mi szó tehát, a sportnapon nagyon is tevékenyen részt vettem, saját teljesítményemet felülmúlva. Ha abbahagytam a szószaporítást, akkor kezdeném tehát azzal, hogy az első röplabda meccset, melyre úgy kellett összekaparni az ellenfelet, megnyertük, míg a másodikat, amire mi nem jöttünk össze elegen, tehát 5 a 6 ellen játszottunk, elvesztettük :(.(ez úgy néz ki, mintha a smiley-nak az állán lenne egy irtó nagy bibircsók :S.) Majd ezután, 3 ki-berohanással később végre elkezdhettem ping-pong-ozni, amiből ketőt megnyertem, és az elődöntőben estem csak ki. Közben életemben először teniszeztem is, és egész jól ment, amíg ki nem fáradtam (abban a két perces időtartamban...)
Itt következne egy meg nem talált részlet, arról, hogy ha az ember örül, akkor úgy véli, hogy senki nem aljas, és mindenkit, még az ellenségeit is elkewzdi szeretni, meg hogy olyankor az ember önző, és nem tud együtt érezni mások szomorúságával.