socially pingvin


Relations

2007. december 04. - döm

Önbizalom hiány, vagy mi. Az, hogy úgy érzem, hogy az embereknek nem jelentek annyit, mint amennyit ők jelentenek nekem, az tényleg valamiféle hiánya a magamba vetett bizalomnak, nem? Mondjuk lehet, hogy ez normális dolog. Hiszen mások is járnak velem úgy, hogy szeretnének jó kapcsolatot kiépíteni velem, de én nem veszem őket komolyan. Tehát lehet, hogy túl sokat kívánok, ha azt akarom, hogy mások is úgy viszonyuljanak hozzám, ahogy én hozzájuk. Lehet, hogy nagyon kevésszer érezzük ugyanazt egy másik iránt, amit ő érez irántunk és akkor abból egy nagyon jó barátság lesz. Végülis a jó barátok azokból lesznek, akik valamennyire rokon lelkek, és akik hasonlóak, azok nagyjából ugyanúgy mérik fel a kapcsolatok jelentőségét. Ez az írás megint borítja az ellentétek vonzák egymást elméletet, ergo maximum részigazság ehet, ami nem minden barátságra vonatkozik. És hogy mi ebből a tanulság számomra, ha ez nem mindig igaz? Azt nem tudom sajnos. A másik lehetőség, hogy tényleg csak nekem van valami kisebbrendűség érzésem, ami azért lehet, mert másoknak több barátja van nálam és így nem vagyok olyan fontos másoknak. Most nagyon haragszom arra, aki azt mondta rám, hogy kicsi vagyok és jelentéktelen. Illetve haragszok azokra. Köszönöm ezt a jó kis kimondott megvallást...

Ahol a barátság terem...

De Lenszkijünknek semmi kedve
Felvenni ezt a szép igát,
Ő csak Anyeginhoz szeretne
Közel kerülni, mint barát.
Találkoztak. Hullám a kőtől,
Prózától vers, jégtábla hőtől
Ily élesen nem üthet el.
A különbséget szokni kell,
Unják is egymást egyelőre;
Majd tűrik és megkedvelik,
A nap lovaglással telik,
Majd együtt vannak sülve-főve,
Tétlenségből - beismerem -
A jó barátság így terem.(Puski: Anyegin, részlet)

Tessék én is csak a barátságnál lyukadtam ki újra...Sebaj. Azt azért kikötném, hogy nem ez az egyetlen módozat a barátkozásra.

Könyvtár használatból elégtelen

A barátság mint olyan: Nos, mint téma a barátság az végtelen és meghatrározhatatlan, mert a különös esetekre sem lehet azt mondani, hogy kirívó, illetve, hogy ilyen biztos nem történhet meg egy emberrel. Például ha azt mondom, hogy az nagyon különös, hogy van olyan valaki, aki barájtának tart egy olyan embert, aki már el is felejtette az illető nevét, mert ilyn akárkivel és akárikor megeshet, vagy az is kirívó(kellene legyen), hogy nincs valakinek barátja és közben akármikor megeshet önhibájából.ÉS egy dolog miatt is furcsa és nagy téma a barátság, azért, mert mindenki másképp határozza meg ezt a fogalmat, még keresztények is, pedig világosan benne van a Bibliában, hogy ki az ember barátja. Aki az életét adná érted.

Más: ma voltam könyvtárban és egész hamar, fél óra alatt végeztem! Igaz, olyanokat válogattam, az iskola kezdésre való tekintettel, amikből sok volt, tehát Agatha Christie-t, Georges Simenon-t, P. G. Wodehouse-t és Jókait, valamint Puskint. Tehát nem volt különösebben nehéz dolgom...Egy dolgonál akadtam csak meg, az Agatha Christie Krimikalauznál, mert nem találtam a 280-as cetlit, ami, mint végül kiderítettem, az angol irodalomnak a jelzőkéje volt, ami pedig az általam idegen nyelvi résznek vélt helyen volt...pfff. Ennyit az én könyvtár használati ismereteimről...

süti beállítások módosítása