Időnként odamegyek valamelyik ablakhoz, és rácsodálkozom a Hargitára. Elképzelem itt az életem, és picit félek, hogy ne váljak Hans Castorppá. Édes félelem.
(Lelkem legmélyén már megtörtént)
Időnként odamegyek valamelyik ablakhoz, és rácsodálkozom a Hargitára. Elképzelem itt az életem, és picit félek, hogy ne váljak Hans Castorppá. Édes félelem.
(Lelkem legmélyén már megtörtént)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.