Már másodjára csinálom azt, hogy bejegyzek 3 betűt, ugyanolyat, ez fontos! És azután írom meg csak a bejegyzést. Hogy miért? Azért, hogy az ktuális naphoz tartozzon a bejegyzés. Vannak még beteges dolgok.

Más téma: Miért csak a szívről és a veséről nevezünk meg alakokat? És ezáll valamilyen összefüggésben azzal a Bibliai igeverssel, hogy: ...én vagyok a vesék és szívek vizsgálója... Érdekes, nem? Aztán egy kicsit a könyvekről is szót kell ejtenem, tehát ajánlom mindenkinek Chaim  Potok akármely könyvét, amik általában a 2. világháború ideje alatt íródtak, ám egy kivételével egyben sincsenek borzalmak. Potok könyveit 2 nagy részre lehet bontani: az  első részbe tartoznak azok a könyvek, amelyek gyerekekről szólnak, akik utat keresnek a vallással kapcsolatban. A másik részük azok nagyjából ezk folytatásai, amelyek a szereplők további felnőtt éveit meséli el, amelyek szintén a legtöbb esetben kapcsolatban állnak a zsidó chászidokkal )ez egy vallásos irányzat(. Azután: Van egy ilyen idézet: "mert mit ér az ész erő nélkül és mit ér az rő ész nélkül" Lehet hog ez fordítva van, de most igazából az a lényeg, hgy szerintetek, milyen nagyság rendben igaz-e. Igaz-e egy emberre? Vagy csak egy közöségre igáz, ahol kellenek, erősek is és eszesek is, akik kiegészítik egymás. Vagy egy harmadik variációra érvényes ez az idézet? Most pedig Romhányi sorozatom befejezéseképp jöjjön egy olyan vers, amit kizárólag fennhangon olvasva érdemes felolvasni:

Monoton
üget a süppedő; homokon
a sivatag lova,
a tétova teve
tova.
Hátán rezegve
mozog a
rozoga
kúp
alakú púp.
A helyzete nem szerencsés.
Apró, szemcsés
homokkal telve
a füle, a nyelve.
Sóvár szeme kutat
kutat.
Még öt-hat nap
kullog, baktat.
Az itató tava távol,
S oly rettentő; messze még az oázis.
Erre utal az alábbi fohász is:
  - Tevék ura!
  Te tevél tevévé engem eleve,
  teveled nem ér fel tevefej tétova veleje.
  Te terved veté a tevevedelő; tavat tavaly távol,
  de tévednél, vélvén,
  vén híved neved feledve
  elvetemedve
  vádol.
  Nem! Vidd te tevelelkem hovatovább tova,
  mivel levet - vert vederbe
  feltekerve - nem vedelve
  lett betelve
  a te tevéd szenvedelme.
  Te nevedbe
  legyen eme
  neveletlen tevetetem
  eltemetve!
S evezzevel ava teve
levelkévét kivilevelhevelteve.