Unatkozom, mivel nincs mit olvassak.míg más szenved, ha olvasni kell, addig én az olvasás hiányától szenvedek, ez is jelzi, hogy milye mások az emberek.Ebbe mondjuk nincs semmi meglepő, inkább az a meglepő, hogy mekkora különségek vannak testvér és testvér között, akik ugyanazoktól a szülőktől származnak, ugyanazt a neveltetést kapják. P-ldául ma reggel, mikor lementem reggelizni, és megraktam a szendvicsemet, láttam, hogy van az öcsémnek paprikája, akkor megkérdeztem, hogy van-e még paprika. Erre jött a válasz, hogy nem, már elfogyott, úgyhogy készültem neki látni a szendvicsemnek, mikor látom, hogy öcsém nyújtja felém a saját paprikáit, de nem csak két falatot, hanem az összeset ami volt neki. Akkor é ott gondolkoztam, el azon, hogy én mit tennék hasonló helyzetben, és nem éppen elégedetten, de nyugtáztam magamban, hogy én még ha kérte volna azokat a parikákat, akkor is maximum a felét adtam volna oda neki, vagy azt mondtam volna, hogy későn futott, majd máskor fáradjon le hamarabb, pedig engem is uyanúgy megtanítottak arra, hogy jó szívűnek kell lenni, de úgy látszik, ez nem csak a neveltetéstől, függ, pedig az emberek, ha fukar valaki, akkor simán azt mondják, hogy: na, ennek se volt gyerekszobája, ami azt feltételezteti, hogy a jószjvűség, az csak neveltetéstől függ, és ez csak példa, mert például jgy van ez azzal is, hogy ki milyen beosztó, vagy engedelmes, vagy jómodorú...

Nagyon nagyon szeretem a madárcsicsergést, ami jórészt abból adódik, hogy az ágyam feje évekig az eresz felőli oldalon volt, ahol minden nyáron egy csapat veréb vert tanyát, így  hosszú nyarakon át madár csivitelésre ébredtem. Holnap sajos megint iskola, úgyogy megint átsenyvedhetünk egész napokat úgy, hogy nem jut időnk a természetben gyönyörködni