Unatkozom, mivel nincs mit olvassak.míg más szenved, ha olvasni kell, addig én az olvasás hiányától szenvedek, ez is jelzi, hogy milye mások az emberek.Ebbe mondjuk nincs semmi meglepő, inkább az a meglepő, hogy mekkora különségek vannak testvér és testvér között, akik ugyanazoktól a szülőktől származnak, ugyanazt a neveltetést kapják. P-ldául ma reggel, mikor lementem reggelizni, és megraktam a szendvicsemet, láttam, hogy van az öcsémnek paprikája, akkor megkérdeztem, hogy van-e még paprika. Erre jött a válasz, hogy nem, már elfogyott, úgyhogy készültem neki látni a szendvicsemnek, mikor látom, hogy öcsém nyújtja felém a saját paprikáit, de nem csak két falatot, hanem az összeset ami volt neki. Akkor é ott gondolkoztam, el azon, hogy én mit tennék hasonló helyzetben, és nem éppen elégedetten, de nyugtáztam magamban, hogy én még ha kérte volna azokat a parikákat, akkor is maximum a felét adtam volna oda neki, vagy azt mondtam volna, hogy későn futott, majd máskor fáradjon le hamarabb, pedig engem is uyanúgy megtanítottak arra, hogy jó szívűnek kell lenni, de úgy látszik, ez nem csak a neveltetéstől, függ, pedig az emberek, ha fukar valaki, akkor simán azt mondják, hogy: na, ennek se volt gyerekszobája, ami azt feltételezteti, hogy a jószjvűség, az csak neveltetéstől függ, és ez csak példa, mert például jgy van ez azzal is, hogy ki milyen beosztó, vagy engedelmes, vagy jómodorú...

Nagyon nagyon szeretem a madárcsicsergést, ami jórészt abból adódik, hogy az ágyam feje évekig az eresz felőli oldalon volt, ahol minden nyáron egy csapat veréb vert tanyát, így  hosszú nyarakon át madár csivitelésre ébredtem. Holnap sajos megint iskola, úgyogy megint átsenyvedhetünk egész napokat úgy, hogy nem jut időnk a természetben gyönyörködni

A tegnapi kísérletem sem sikerült túl fényesen, de próbálkozik az ember fia, hátha, bár azt hiszem ezek után akár meg is fogadhatom, hogy nem próbálkozok este virágot fényképezni...

Amint meg ígértem az idézetek jönek és íme:

az idő megváltozott: a nap egy alacsonyan szálló, cafatos felhő mögé bújt, s nyugat felől a láthatárt világosszürke, sűrű felleg vonta be. Valahol messze, a földekre, erdőkre már szapora eső permetezett ferde cseppekben: a felleg felől nedves, esőszagú levegő áramlott. A felleget néha-néha villámok hasították, és a vonat dübörgésébe egyre gyakrabban vegyült az égzengés robaja. A felleg egyre közeledett, a szélkergette ferde esőcseppek már a vasúti kocsi nyitott peronját és Nyehljudov felöltőjét pettyezték. Átment a másik oldalra, mélyen beszívta a régóta esőre áhítozó föld nedves frisseségét, gabonaillatát, elnézte a mellette elsuhanó gyümölcsösöket, erdőket, sárguló rozsföldeket, a még zöldellő zabvetést és a sötétzöld, virágzó burgonyaföldek fekete barázdáit. Minden kifényesedett, mintha belakkozták volna: a zöld zöldebb lett, a sárga sárgább, a fekete feketébb. (Tolsztoj: Feltámadás részlet)

Ma sajnos ennél sokkal csúnyább volt az idő, de én csak az ilyen nyárizápor-szerű esőzéseket szeretem és ezt a latyakos  őszies, özönvíz jellegű esőt pedig egyenesen ki nem állhatom...Nem találom a másik idézetet, úgyhogy nagy vonalakban elmondom a lényegét:

Az emberek jellembeli tulajdonságát az határozza meg, hogy hogy viselkednek az esetek döntő többségében, tehát gyakorlatilag nem lehet azt mondani, hogy egy ember okos, hanem csak azt, hogy többször viselkedik, illetve többször okos, mint buta, és az emberek, mindig többször okosak, mint buták, de nincs olyan ember aki soha nem viselkedne bután.

Ez talán kicsit elfogadhtóbban van leírva ott,és nem zt akarta kihozni blőle a szerző, hogy az ember egy jellemtelen élőlény. Én az ott leírtakkal tökéletesen egyetértek, miután a sajtá jellememet nem tudtam még felétrképezni, hiszen mikor felvetődik, hogy pl. én maximalista vagyok-e akkor mindig találok olyan példát ami az éppen aktuális állításomat cáfolja és ez eddig mindig így volt...Holnap FRANCIA SZAKKÖR!!! úgyhogy mindenkinek A Dieu