Ja igen, ma kétszer is majdnem belémjöttek gyorsegymásutánban. Elgondolkoztam, hogy vajon láthatatlanná váltam-e. (bár nem csípett meg semmilyen radioaktív állatka /ugye ez szokott lenni a szuperhősöknél? :D/ legalábbis, amennyire én tudom.) Szóval a legközelebbi sötét abalk visszatükröződésében csekkoltam magam, és arra jutottam, hogy a sapkám legalábbis visszatükröződött, a többit nem vizsgáltam alaposabban. Bár ha láthatatlan vagyok, azért én még láthatom a tükörképem, ugye? léccilécci, hadd maradjak láthatatlan! :D

Egyébként így hogy leesett a hó az emberek újra belekóstolhatnak abba, hogy milyen frankó dolog is pingvinnek lenni. Mert szeretjük a pingvineket, igaz? :) 

Az emberek sokszor azt hiszik, hogy mivel nem maguk választhattak rokonokat, ezért a sors a lehető legrosszabbat osztotta nekik. Pedig ha belegondolnak akkor rájönnek, hogy olyan dolgok miatt "akadnak ki" a testvérükre, ami vagy bármelyik embernél előfordulhat, vagy olyan miatt ami minden más embernél is előfordul, csak ő nem tudja, mert nem él vele együtt, vagy pedig olyan dolog miatt haragszik meg rá, illetve azt a tulajdonságát veszi a legidegesítőbb vonásának, ami örökölt, és ami rendszerint ő is örökölt. De sokszor van az is, hogy egy jóformán ismeretlen embert pont az olyan jellemvonásáért ítél el valaki, aminek ő maga is birtokában van, csak nem veszi észre. Ez sokszor jó jelzés, hogy ne ítélje el az illetőt, vagy ha pedig nem képes rá, akkor változzon meg belőle, hogy legalább valami alapja legyen hozzá. PErsze ezzel nem állítom azt, hogy minden negatív ítélet téves, de vannak olyan furcsa dolgok, amik miatt, ha nem kap idejében észbe az ember, nagyon könnyen ellentmondásba keveredik és elvesztheti a hitelességét (már ha az emberek előítélete megengedi, hogy legyen hitelessége, de erről majd máskor....)

ui: sajnos ne jutott eszembe jobb cím, de szóljatok, ha neketek vvan valmi jó a tarsolyotokban....