socially pingvin


és lőn este és lőn reggel: negyvenötödik nap

2013. március 27. - döm

na jó, majdnem minden aktív bloggerre -akit lájkolok itt a blogolon- rájött ay írhatnék ma este, úgyhogy én sem maradok ki belőle. Szóval akkor újra egy kis aktuaalis, holnap véget ér a 047es fogalása. Véget ér az egyetemfoglalás, de úgy, hogy remélhetőleg a társaság és a mozgalom megmarad. Szép volt, jó volt és most vége. Persze ennek azért így ebben a formában tényleg véget kellett érnie mostanra dehát persze a jó dolgoktól nosztalgiaával kell búcsúzni. Ami persze olyan mint a sírás, hogy az ezzel kapcsolatos élményeinket nemfeltétlenül osztjuk meg. Amúgy minden rendben (kedves naplóm :D).

Btkn aludni: megfizethetetlen. jó éjt srácok, értetek (is) csináltuk :)

Fairy tale

Nos rszántam magam, hogy meséljek egy kicsit, de azt is csak vázlatosan, hogy senkinek a jogait meg ne sértsem (ha már egy ügyésznek volt az esküvője :P). Azzal kezdeném tehát, amikor a menyasszony eltávozott. Tehát én ittam egy tejes kávét, ami nagyon gyengusz volt, aztán elmentem és írtam. Mármint eljöttem és írtam ide, majd elmentem fürödni és kirittyenteni magam a végn, mikor már megszárítottam a hajam, be is zseléztem, ami olyan jól sikerült, hogy menten megmostam mégegyszer a hajam és szenvedtem aazal, hogy beállítsam tökéletesre. Ezután fél órai rohangálás után elindultunk. Miután megérkeztünk, hamrosan el is kezdődött az ünnepség. Szerintem nagyon szépek voltak együtt. Ezután jött a vacsora, majd különböző programok, és végül a közös tánc. Ez is nagyon jó volt, és nagyon remélem, hogy a menyasszony és a vőlegény, illetve most már házaspár is úgy vélte, hogy ez a tánc legalább olyan jó volt mint a többi eddigi. Természetesen a jókívánságok és a többi sem maradt el, azokat csak én felejtettem el. A végén írtam egy nagy litániát a kiskönyvükbe. Mire mindez megtörtént, már csak egy húsz körül volt a létszám és egy 8-an körbe ültünk és bibliai barkóba volt, aminek az egyik kulcsszava a jellemző volt, majd valaki javaslatot tett az asztal hallgatásra, ami úgy történik, hogy a fejedet 90 fokban elfordítod és füledet szorosan az asztalra tapasztva csukott szemmel hallgatod, hogy mit üzen neked (ezt álltalában az emberek egy pár pohár whisky után szokták tenni). Eztán megtértünk sátorainkba és ott találtuk az ifjú párt, akiktől 1 óra tájt újfent elbúcsúztunk és útjára eresztettük őket.

ui: és nem csak én nem tudom elképzelni, hogy ez megtörtént. Mesébe illő.

süti beállítások módosítása