azt a napot nem igazán tudom, hogyan értékelhetném, amelyiken a még mozgó vonatról leugorva elterülök az állomás közepén , miközben a szobatársam mindezt a kalauzzal együtt végignézte. előbbi a röhögéstől percekig alig bírt levegőt venni, illetve időnkét összeesett (sic!), utóbbi meg miután lehülyézett becsukatta velem az ajtót. mit ne mondjak, nem igazán voltam boldog :'DDD lényeg az, hogy a lakótársaimnak szereztem egy boldog estét. már tisztára megérte, ha tehetném még ma megismételném. NOT :DD
just pingvining.