socially pingvin

Okosság és okoskodás viszonya

2010. április 23. - döm

beforescript: Elnézést kérek azért, hogy a már megszületett bejegyzéseket nem tettem közzé, volt egy pár dolgom. Egyben jelezném, hogy egy elmélkedéssorozat első része.

Az emberek, főleg a közeli barátaim (itt szeretném újra megjegyezni, hogy végtelenül hálás vagyok ezért a többesszámú főnévért) szeretnek úgy látni, hogy csaknem mindig igazán ésszerűen döntök (legalább a saját szememben) a komoly dolgokban. Természetesen vannak, akik szeretik ilyenkor elővenni a "komolytalan énemet", és ezen keresztül bemutatni, hogy nem látnak ilyen következetesnek. Valóigaz, hogy nem feltétlenül fogalmazódik meg bennünk ez a gondolat, de mindenképpen kell lenni mindenkiben egy ilyen érzésnek, aki valóban közelről ismer, hogy na ez az ember mindig megmagyarázza a dolgokat, aztuán minden körülménnyel dacolva ragaszkodik hozzá.

Van akit idegesít, mert makacsságnak tartja  a ragaszkodásomat, a levezetéseimet okosságnak, és van aki a magyarázataimat okosságnak, a ragaszkodásomat pedig ilyen esetben rémisztően józan józan következetességnek. Egyéntől, és tárgytólfüggően előfordulha az egyik, vagy a másik verzió. Hogy az esetek többségben az okosságnak szánt levezetések okoskodások, és a ragaszkodás buta makacsság-e, nem az én hivatásom megállapítani.

Mindenesetre valószínű, hogy ha egy hibámat akarom igazolni (annak belátása helyett), akkor az makacsság, és ostobaság, ha pedig ellenkezőleg: a hibáimból akarok tanulni, akkor abból sülhet ki okosság is.

Remélem nem túl nagy bullshit ez itten ;) 

A bejegyzés trackback címe:

https://bubben.blog.hu/api/trackback/id/tr406050470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

deb 2010.04.24. 21:08:06

talán azért gondolják, azt h ésszerűen döntesz és okos dolgokat mondasz (ha nem is mindig), mert megfontolt vagy. ez meg -ahogyan mindenki tudhatja-, az aprólékosságodnak köszönhető. és ezzel nincs baj, addig míg nem mégy át vájkálásba vagy kötözködésbe. talán azért gondolják, h okosat mondasz, mert többször bebizonyosodott, h nem volt irreális amit mondtál. és azzal, h az esetek többségében (vagy annyiszor ahányszor) így látnak a barátaid, nem azt fejezik ki, h nem hibázhatsz. tudják, h hibázhatsz, h mondhatsz sületlenséget is és h belemagyarázhatsz dolgokba képzeteket, amik okoskodások is lehetnek. Tudják jól. de miért ne lehetne igazad, ha tényleg az van. nem gondolnám, h az igaz barátok ne szólnának, akkor ha esetleg butaságot beszélnél, minimum jeleznék (ha nem is állnak le győzködni). az meg rajtad múlik, h megfogadod-e, s ha igen mikor (mert ez is számít).

deb 2010.04.27. 22:24:27

am. én csak azért nem szeretek írni ide annyira, mert néha mintha falnak beszélne az ember... (de nem tudom h most ez véletlen-e, h nincs reakció... mind1)

B 2010.04.28. 14:06:31

Talan mert nincs annzira id[m energi'm, de en mindig probaltam valaszolni eddig is, ha tudtam.

deb 2010.04.28. 19:07:19

jó, rendben. azért írtam írtam zárójelben, h nem direkt van. csak nem tudtam.
süti beállítások módosítása