Az első, némileg pozitív és jóindulatú kifogásom: Miért akar valaki rólam bármiáron idealisztikus képet kialakítani rólam. Vagy legalábbis túldicsérni? Oké, jól esik, de feszélyező egy kicsit... :P

Második: Miért kell valakinek pitiánernek lennie?

Harmadik: Miért kell a saját helyzetünket folyton kivetíteni másokra? És hitetlenkedni, ha állítom, nincs igazad?!

Negyedik: Miért kell hazudni nekem, ha azt hiszed, hogy megfogok botránkozni, és miért kell a vélgsőkiog tagadni, ha igaz?

Ötödik: Miért nem kell csak néhanapján bizonyítani tettekkel azt, amit annyira nagyon erősen állítunk?

Hatodik: Miért kell úgy viselkedni másokkal szemben, mint egy felsőbbrendű lény?

Hetedik: Miért nem kell megbeszélni, ha valamit nem értünk, és helyette beszüntetni a kommunikációt?

Csak hogy senki ne higyje, hogy nem figyelek az emberekre, vagy hogy túlzottan naiv vagyok. Akinek kérge, az vegye magára. És válaszoljon... Az első még annyira nem zavar :P de a többi tényleg böködi a csőrömet.