Most következik végre az a rész, amikor végre őszintén bevallom, hogy üres nyavajgás a bejegyzésem, amit nem szabadott volna leírni, nektek pedig mégcsak ránézni sem (ez milyen jó reklám). Szóval erősen óvlak titeket az alábbiak elolvasásától. Émelyést, dühöt, meg még kitudja mit okozhat.
Állítólag (hugom kedvenc mondatkezdése, amit rühellek, de használok) a bizonytalanságnál még a rosszról való meggyőződés is rosszabb. Én viszont örülnék, ha kicsivel később hirdetnék ki ezeket az eredményeket, mert addig sikerülne lenyugtatnom magamat. Mert ugyebár majdnem egy hónap alatt nem találtam tényt ami megcáfolná, hogy nem omlik össze az én kis világom (egy része), ha nem kudarc lesz a pályázat vége.