Minek írok én ide? Szórakozik rajta valaki, vagy magamnak. lehet, hogy meguntam ezt az egészet, elvégre is, minek írni arról, amit mások is leírnak és ami ott se érdekel semmit. Talán könyvet akarok belőle kiadni, vagy a gondolatokat akarom nyomon követni? Nem lehet egyik sem, hiszen utálom vissza olvasni saját irományaimat. Talán ha gondolatokat generálna, vagy valami, de hát ha nem akkor sincs baj végülis, csak nem az volt a célo, hogy egy bizonyos körnek írjak, hanem az, hogy aki olvassa, az értse és valamit gondolkodjon rajta. Azt akarom, hogy az emberek ne csak nézzernek, hanem gondolkodjanak rajta, hogy vajon amit írok az igaz, vagy tévúton járok. De legtöbben elolvassák, és elfogadják az érveimet és el is fogadnák, ha sántítanának is, és akár be bizonyíthatnám, hogy 1+1=1...

Egyébiránt akartam írni ma is könyv ajánlót, de elfelejtettem, hogy azt a könyvet, amit ajánlani szerette volna, még nem olvastam végig. Holnaptól amúgy mintegy 2 hétig nem leszek valószínűleg. Most kezdtem el a bepakolást :D. Azon gondolkoztam amúgy a Tiszat tó mellett, hogy miért kell szép irodalmi stílusban írnunk.Lehet, hogy ebben az egben a ponyvaíróknak van igazuk. Mert nem de nem Jókai is használt olyan kifejezéseket, amik bevallottan extravagáns és hozott szavak voltak, pedig ha valakinek, hát neki nagy szókincse volt. És különben is egy regény például akkor hiteles, ha hétköznapi nyelven íródik, különben csak egy mesterkélt mű alkotás lesz aminek meg mi értelme, hisz az emberek nem élvezik, nem fedeznek fel benne a való élettel való hasonlatosságokat, a jövő korának pedig nem nyújtunk igaz képet, ami számukra is ki fog derülni és csak le fognak benünkt írni... Egyébként: Mikor szoktatok lefeküdni????

Mély, álmatlan álomba zuhant: ez jó nagy paradoxon, de végülis ez a legpontosabb kifejezés arra, amikor valaki nagyon bealszik, metrt ha valaki mély álomba merül, akkor pont nem alszik mélyen, nem? Ha álmodik az embr, az is olyankor van, mikor még nincs a tudatánál, de érzékeli már valahogy a külvilágot. Kéne az ilyen beszédbeli paradoxonokról beszélni néha, hogy tudjuk, hogy amit mondunk, az ha ne egy kifejezés lenne, akkor mekora hülyeség lenne...Erről jut ám eszebe, hogy volt régen egy olyan műsor az m1-en, amelyikbe a nézők arról küldtek be leveleket, hogy a tévések, mit mondanak rosszul, és egy nyelvtudós meg megmondta, hogy aztr tényleg rosszul mondják-e, vagy sem.

Ma végre voltam könyvtárba. Egy kis pihentető szériát vettem ki. Hoztam ki egy Maigret könyvet, mert kíváncsi voltam, hogy milyen is az, aztán egy elmaradhatatlan Agatha Christie könyvet. Valamint elhoztam a Vörös és fehér 1.kötetét, amit előzőleg Shine vett ki, annak ellenére, hogy nekem az le volt foglalva hivatalosan(!), aztán még elvittem a Gáz van Jeeves című könyvet és a Fények könyvét Chaim Potoktól. Igazából kiakartam venni egy jókai ankdota gyűteményt is, amit ott ajánlottak a polcon magán, de nem volt benn. Aztán gondoltam, hogy kihozom akkor az Agatha Christie krimikalauzt. Szépen megnéztem előre számítógépen is, bennt volt, kölcsönözhető állapotban volt, a kölcsönözhető gyűjteményben. Hogy ez mit jelent, azt nem tudom, de tény, hogy H10-es volt a szerző kódszáma és mikor kerestem, a szépirodalomnál, ott a H10-eshez legalább 3 szerző tartozott...Enyit erről. Lehetséges amúgy, hogy a kölcsönzhető gyűjteményen belül valahol máshol van, de akkor is, milyen dolog egy kódhoz 3 szerzőt tenni? Tehát időhiány oka miatt nem tudtam előtalálni  krimikalauzt...Sebaj tóbiás...

Mertugyanis képzeljétek el, hogy a háttérben lévő malmok milyenek belülről. Na az leányálom ahhoz képest ahol laktunk. Na jó nem, de a házikó tényleg elég furi volt. A hely ahol laktunk, a nagynénikéméké, akik egy rogyadozó paraszt házikót vettek, amit szépen elkezdtek felújítani belülről. Eljutottak a lebetonozásig, a fürdőszobát is megcsinálták szépen, és egy szobát leparkettáztak, kimeszeltek, és berendeztek, egy másik szobával pedig szintén így jártak el, csak épp még nem parkettázták le. nos, a három civilizáltabb helyiség(vagy helység?) között nagy mennyiségú betonpadlós, és poros rész terült el. Ezentúl már csak azt mondanám el, hogy a nagbátyámmal megbeszltük, hogy írok erről a helyről egy humoreszket, aminek fő gondolata az lesz, hogy a haditengerészeti kiképzés az eg semmi ehhez képest.

Sok mindenen gondolkoztam. Az úton Nagykőrös és Kecskemét között... Ami 13,345 perccel ezelőtt volt. Azért csak az 1/4-ére emlékszek a dolgoknak.

A nyaralásról röviden. Arról nem szeretnék beszélni :D...p Az úton meg azon is gondolkoztam, hogy miért nem tűnnek annyira szórakoztatónak humoreszkek modern világunkban nagyon szokszor. Mert nem hinném, hogy Ephraim Kishon, vagy Karinthy azért írt volna össze annyi nem kitalált sztorit, hogy néha az ember kiadjon magából egy-egy horkantás, vagy egy mini kuncogást. Valahogy az emberek már eltompultak, belefásultak a viccekbe. Lehet, hogy egy olyan vicc ami régen hatalmas hahotára adott volna okot, azt most egy szerény kacajjal jutalmazzák, vagy az "egy újszülöttnek minden vicc új" nevű sablonszüveggel jönnek. Lehet, hogy csak az a baj, hogy ami nem szexuálisan túlfűtött, az már nem is jó nekik...

Érdekes a mai világ, nem? Valahogy túl átlátszóan  harcol a népesség növelés ellen. Az emberek 25-30 éves korukig tanulnak, tehát mialatt ketyeg a biológiai órájuk, addig előadásokon ülnek, aztán ha 35 évesen megállapodnak eg partnernél, akkor sem mennek el gyereket szülni, hogy ne rúgják ki őket. Ha pedig véletlenül mégis bombabiztos az állás, akkor 16 munkaórás, amellett pedig a családtervezésre és főleg annak végre hajtására nincs idejük... És gy kérdés: Ti mikor szoktatok lefeküdni szünidőben? Könyörgöm válaszoljatok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Azt hiszem, hogy nincs elég könyvem a nyaralásra. Viszek egy vékonyka Babits kötetet,  meg Jókaitól Az új földesúr-t meg egy félig "megevett" Wodehouse könyvet, amit valszeg még az úton elfogyasztok. De asthiszem megyünk. Viszlát később, majd jövök...