Mély, álmatlan álomba zuhant: ez jó nagy paradoxon, de végülis ez a legpontosabb kifejezés arra, amikor valaki nagyon bealszik, metrt ha valaki mély álomba merül, akkor pont nem alszik mélyen, nem? Ha álmodik az embr, az is olyankor van, mikor még nincs a tudatánál, de érzékeli már valahogy a külvilágot. Kéne az ilyen beszédbeli paradoxonokról beszélni néha, hogy tudjuk, hogy amit mondunk, az ha ne egy kifejezés lenne, akkor mekora hülyeség lenne...Erről jut ám eszebe, hogy volt régen egy olyan műsor az m1-en, amelyikbe a nézők arról küldtek be leveleket, hogy a tévések, mit mondanak rosszul, és egy nyelvtudós meg megmondta, hogy aztr tényleg rosszul mondják-e, vagy sem.

Ma végre voltam könyvtárba. Egy kis pihentető szériát vettem ki. Hoztam ki egy Maigret könyvet, mert kíváncsi voltam, hogy milyen is az, aztán egy elmaradhatatlan Agatha Christie könyvet. Valamint elhoztam a Vörös és fehér 1.kötetét, amit előzőleg Shine vett ki, annak ellenére, hogy nekem az le volt foglalva hivatalosan(!), aztán még elvittem a Gáz van Jeeves című könyvet és a Fények könyvét Chaim Potoktól. Igazából kiakartam venni egy jókai ankdota gyűteményt is, amit ott ajánlottak a polcon magán, de nem volt benn. Aztán gondoltam, hogy kihozom akkor az Agatha Christie krimikalauzt. Szépen megnéztem előre számítógépen is, bennt volt, kölcsönözhető állapotban volt, a kölcsönözhető gyűjteményben. Hogy ez mit jelent, azt nem tudom, de tény, hogy H10-es volt a szerző kódszáma és mikor kerestem, a szépirodalomnál, ott a H10-eshez legalább 3 szerző tartozott...Enyit erről. Lehetséges amúgy, hogy a kölcsönzhető gyűjteményen belül valahol máshol van, de akkor is, milyen dolog egy kódhoz 3 szerzőt tenni? Tehát időhiány oka miatt nem tudtam előtalálni  krimikalauzt...Sebaj tóbiás...