Na ma sok mindent csináltam. Vagy pont nem. Na, de ezt döntse el aki elolvassa a tevékenység listámat. Először, reggel fél 9-re tárgyalásra mentem. Egy olyan ügyet tárgyaltak, aminek az elsőrendű vádlotja, helyettesítette a másodrendűt a börtönben. Első hallásra talán azt mondná az ember: Hmm, minek avatkozik már megint az állam a kis emberek dolgaiba, az a lényeg hogy leülte valaki, azt nyomorult büntetést, onnantól kezdve miért kell az embereket zaklatni? Igen ám, de ez a csere-bere sok törvénybe ütköző dologba került. Kezdve a három rendbeli okirathamisítástól, a hatóságok férevezetésén keresztül a felbujtásig, amit persze a másodrendű vádlott nem ismert be. Hogy mi lett az eredménye azt nem közlöm, mivel nem is tudom, de akit érdekel még az ügy annak szívesen elmondom. Amikor aztán hazaértünk, olvasni való hiányában feltúrtam a legalsó könyves polcunkat, és lám, erőfeszítéseimet siker koronázta. Egy két kötetes És mégis mozog a föld példányt, egy Az új földesúr példányt, egy Babits vers válogatást és egy Szigeti veszedelem példányt találtam. Úgyhogy most nagyon kellemesen meglepődtem. Ezután pedig felmentem a szobámba, ahol 2 órán keresztül aludtam.

Seregély:

Elhunytam, mert ez idén
sörét nőtt a venyigén.
Szüretkor a puskák
rám szórták a mustját.