Ma lettem 15. Belegondoltam, hogy hol leszek ha dupla ilyen idős leszek. Háááát mondjuk akkor már lesz 2 gyerekem, feleségem, szép prakszisom...Szép tervek, de kicsit kispolgári, de a világ leggazdagabb embere tervemet azt most nem akartak leírni:D;). Addig azonban még hosszú az út: érettségi, egyetem, párválasztás, munka keresés, meg egy csomó más apróbb dolog.pédául: mi legyen az ötödik tárgy amiből érettségizek, vagy mikor és hogyan, miből nyelvvizsgázzak stb. Arra vagyok kíváncsi, hogy, ha ezt elolvasom akkor, vagy akárcsak 2 év múlva, vajon komolytalannak, fognak tűnni az álmaim, de lehet, hogy kicsinyesnek...bár azt nem hinném. De odáig hosszú az út, és igazából nem is elképzelin nehéz, hogy mi és ki leszek 15 év múlva, hanem megvalósítani...

Ma ünnepeltük a mamám, az öcsém és az én szülinapomat a mamáméknál, aminek folytán nem voltunk otthon, ami azért volt jó, mert így kijátszottuk a locsolókat :DD.Visszatérve: szülinapomra A világirodalom története című fantasztikus művet kaptam, úgyhogy most nagyon örülök a fejemnek. Régi osztálytársaim ma mentek el Angliába, remélem jól fogják érezni magukat, és rám is gondolnak, meg eszükbe jut, hogy most lesz a szülinapom, amíg nem lesznek itthon :DD...

Érdekes, hogy az ember bármilyen elfoglalt is, mindig feszesebbre tudja húzni az időbeosztását. Vegyük például, hogy egy elfoglalt ember, ha beiratkozik egy egyetemre levelező tagozatra, akkor megtudja oldani a vizsga időszakot, időt tud sakítani a tanulásra, és jogosan érzi, hogy nagyon elfoglalt, de viszont ha nézzük, akkor mielőtt beiratkozott volna az iskolába akkor is ugyanolyan elfoglaltnak érezte magát, pedig nagyon sokat számít az a évi 25 nap amit tanulással tölt...

Ma egyhónapos a blog, ami nem nagy eredmény, de lesz ennél több, mert még mindig vannak ötleteim, hogy hogyan lehetne a minőséget emelni, és mindig lesznek lejegyzésre érdemes gondolataim, de hogy lesz-e aki olvassa is az nem csak rajtam múlik...(ha most ennyit írtam, mi lesz az egyéves szülinapján?)