socially pingvin

Repülj!

2010. június 17. - döm

Itt az idő a repülésre. Kikerültünk az alma mater óvó szárnyai alól. Büszkék ránk, örülnek nekünk, de minden egyes dicséretben, jó szóban benne van, hogy ezentúl magunknak kell boldogulnunk. Ott hagyjuk az iskolánkat, ami annyi emlék színtere volt.Volt kacagás, féktelen öröm, boldogság.

Voltak komoly percek, mikor percekre is, de felnőttekké váltunk. Volt sírás, keserves, és fogcsikorgató dolgok. Az iskola egy kicsit az életünkké vált, kinek többé, kinek kevésbé. Volt hogy azt hittük, sose éljük túl, de végül csak nem sújtott le a végzet.

 Egyelőre azon vagyok, hogy mindent, ami a gimnáziumra emlékeztet elsuvasszak, minél mélyebbre a pincében. Így is van ez rendjén. És úgy is, hogy az első adandó alkalommal elővegyem, és nosztalgiázzak. Hiába, nem lehet nem érezni legalább egy pici elhagyatottságot, hiányt, sivárságot. De kész. Kiléptünk a nagybetűs életbe. Nincs megállás. Szállj messze, válj szabaddá. Új dimenziók várnak. Ezt üzenem magamnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://bubben.blog.hu/api/trackback/id/tr926050463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lipaj 2010.06.21. 21:42:14

Nosztalgiám még nekem sincs, az biztos. A meghatározó nekem is leginkább a szabadságérzés. Érdemes elolvasni ezt a bejegyzés: 2007-4-12.

B. 2010.06.22. 15:16:23

Hű. Hát nehéz kérdéseket tettem fel már akkoriban is. Azt már tudom, hogy miből érettségiztem, mikor nyelvvizsgáztam, és miből. Szerintem nem sokat változtak azóta a terveim. Ez rossz? Viszont nagyon sok minden sokkal tisztább :)

Moon 2010.06.22. 15:52:20

Szia! Van neked valami a blogomban^^
süti beállítások módosítása