Itthon vagyok ezen a héten, mert a doki kiírt. A szüleim se nagyon ellenzik, a karácsonyi tébolydában ők is örülnek nekem. persze csak mint segítség... Jól kihasználják az alkalmat (metg mondjuk kicsit engem is, dehát mondom, nálunk ilyenkor diliház van). Tegnap például, ha nem hajtottunk össze, csomagoltunk be, és címkéztünk fel 1000 neves törölközőt, hát egyet sem. Ráadásul olyan futószalag munka volt, hogy eszembe is jutott, hogy ennek kicsit olyan kínai kisgyerekek-napi-egy-marék-rizsért feelingje van, persze ezt nem rossz májúan, csak humorosan jegyeztem meg. Asszem ettől is villámokat szórtak anyukám szemei (mondjuk remélem nem hallotta). Közben persze sms központ is lettem, és kiküldtem 22 "A megrendelt törölközője megérkezett, szívesekdjék befáradni érte T.T.(ide az üzletnév került) Auchan/Alföld áruház" üzenetet, úgyhogy a következő 5-10 percben nem is volt más dolgom, mint "az xxxxxxxxx számra küldött sms kézbesítve" értesítésekre ok-ot nyomni, majd pedeig aggódó vásárlók telefonjait fogadni, és a holnap tudok bemenni érte csak, vagy ilyesmi tárgyú közlésekre megnyugtatóan válaszolni. Ez érdekes is volt, persze nem nevetem ki őket ezért. (azért nem muszáj olyannak olvasnia ezt, akivel beszéltem telefonon ;) )