Vannak olyan emberek, akiknek látod az értrékeit, tiszteled, és barátodnak tartod őket, de tudod, hogy a ragaszkodásod nem viszonzott, mégis úgy érzed, hogy neked öröm, hogy a közelükben lehetsz. Képzeld, van az életedben olyan ember, akit talán idegesítőnek tartasz, talán észre sem veszed, de őszintébben szeret és tisztel mint a legtöbb ember, akit barátodnak nevezel. Hűséges hozzád, és már-már áhítattal csüng rajtad, titokban te vagy az egyk legjobb barátja; de ez tulajdonképpen csak előtted titok, mert te nem látod a saját egyéb dolgaidtól ezt a hatalmas értéket.

Képzeld ezeknek az embereknek is van az életében olyan ember, akit talán idegesítőnek tartanak, talán észre sem veszik, de őszintébben szereti és tiszteli mint a legtöbb ember, akit barátjának nevez. Hűséges hozzá, és már-már áhítattal csüng rajta, titokban ő az egyik legjobb barátja; de ez tulajdonképpen csak előtte titok, mert ő sem látja a saját egyéb dolgaitól ezt a hatalmas értéket.

Ha te vagy az én "rajongóm", akkor lehet, hogy a te egyik "rajongódnak" én vagyok a "rajongója". Ha én vagyok a te "rajongód", akkor lehet, hogy az általad nagyra tartott személy engem tart nagyra. De mennyivel jobb lenne, ha mindannyian foglalkoznánk egy kicsit nemcsak azokkal, akik nekünk ultraszimpatikusak, hanem azokkal is, akiknek mi vagyunk ultraszimpatikusak? Mindannyian abbahagynánk az ábrándképek kergetését, és sokkal több tartalmas kapcsolatunk alakulna ki.

Leszel elég bátor hogy elkezd ezt TE?