Az első, némileg pozitív és jóindulatú kifogásom: Miért akar valaki rólam bármiáron idealisztikus képet kialakítani rólam. Vagy legalábbis túldicsérni? Oké, jól esik, de feszélyező egy kicsit... :P

Második: Miért kell valakinek pitiánernek lennie?

Harmadik: Miért kell a saját helyzetünket folyton kivetíteni másokra? És hitetlenkedni, ha állítom, nincs igazad?!

Negyedik: Miért kell hazudni nekem, ha azt hiszed, hogy megfogok botránkozni, és miért kell a vélgsőkiog tagadni, ha igaz?

Ötödik: Miért nem kell csak néhanapján bizonyítani tettekkel azt, amit annyira nagyon erősen állítunk?

Hatodik: Miért kell úgy viselkedni másokkal szemben, mint egy felsőbbrendű lény?

Hetedik: Miért nem kell megbeszélni, ha valamit nem értünk, és helyette beszüntetni a kommunikációt?

Csak hogy senki ne higyje, hogy nem figyelek az emberekre, vagy hogy túlzottan naiv vagyok. Akinek kérge, az vegye magára. És válaszoljon... Az első még annyira nem zavar :P de a többi tényleg böködi a csőrömet.

Egy jó fej osztálytárs, és nagyon jó barát. A precízség mintaképe, egy színes ember, és őszinte barát.

 Csaknem mindene az irodalom, ami nem csoda, hisz rendkívül jó érzéke van hozzá.  Ért a költők nyelvén, sőt nemcsak érti, de beszéli (írja) is a nyelvüket.

 Elkötelezett ellensége az illetlenségnek, és mindenféle modortalanságnak, ugyanakkor egyáltalán nem fél kimondani az igazságot, még a jót sem :P. Igyekszik minden önellentmondást kiirtani a környezetéből, és ő is a lehető legegyenesebben és gubancmentesebben él.

 Csodálatos barát, aki képes jót mondani és korrigálni is. Nagyszerű beszédpartner, akinek egységes képe van a világról és magáról. Remekül lehet vele szórakozni órákon, msnen, a blogon, vagy egyszerűen csak a (mű)fűben üldögélve. Sőt őszintén lehet vele beszélgetni a csillagokat nézve, anélkül, hogy kellemetlenségektől, vagy rossz utóérzésektől kellene tartani.

 Jó ember és helyzetismerő, aki minden helyzetben tudja, hogy kell, de legalábbis, hogy hogy kellene vielkedni.De nemcsak más embereket, de magát is képes elfogultság nélkül értékelni.

 Elkötelezetten és rendkívül határozottan küzd a tétlenséggel, a lustasággal szemben.Utálja a felesleges, következetlen dolgokat, és a trehányságot. Igen pontos és precíz, mindig mindenben a rendet keresi és akarja megteremteni. Mindenben nagyon alapos, és a tökéletességre törekszik, bizonyos szempontból maximalista. Soha nem ad ki félkész, trehány munkát a kezeiből.

 Igen széles és színes az érdeklődésiköre, igaz ugyan, hogy nagy rajongója az irodalomnak, de emellett érdeklődik a természettudományok, a történelem és a nyelvek iránt is.L. egy nagyon megbecsülendő, és jó barátom, akiért őszintn hálás vagyok és szeretnék lenni.