Bekéne szereznem egy társ szerzőt, aki ilyenkor is ír, illetve aki valamiképpen ösztönöz, ha másnem mint konkurencia. Jelentkezőket várok. Talán. Bár nem tudom. hmm. hmm.

"Hova rohansz,
ha nincs hova?

Sietsz, de minek
Ha nincs kihez?
Csak szaladsz a semmibe?

Rohansz. Mondd, miért?
Ha úgysincs kinél
Nyugtot lelj, s élj
A béke keblén.

És ha van is, miért, hova, minek?
Ha nem vár, ha oly rideg,
Hogy nem ért meg,
Nem hagyja hogy elérjed,
Azaz ha békéd békétlen."

no, ki mit gondol?

Talán érdemes lenne no commentessé tenni a blogomat. Hogy legalább biztosan tudjam, hogy rajtam múlik :D. Mondjuk nem izgat (de), legalábbis nem kéne (talán ez is de (persze csak legbelül)). Erre se lehet semmit reagálni. Még elolvasni se lehet.

Á, végre megérkezett a váva várt eredmény. Mikor megláttam a weboldal faliújságán, hogy megjöttek az eredmények, elkezdtem rohangálni a kódom után, miközben kétségbeestem, hogy hogyan fogom elmondani, ha nem sikerült. Végülis csak mindenki előtt bőgtem volna le. :D De sikerült! És igaz, hogy csak 3%-kal haladta meg az elvárást, meghaladta. Sikerült, ami jórészt a mentalitásnak tudható be. Végig biztos voltam benne, hogy sikerülni fog. Kivéve az eredmény megnézése előtti egy percben. Annyi elég is volt.

Más, hogy elég gáz, hogy ennyire nem akartok semmi ajándékot adni, kapni se semmi. Azért legalább a kedvemért jelentkezhetne rá valaki, még ha nem is kell neki semmi tőlem. Hátha véletlenül tetszik neki. Olyan szívesen adnám, miért nem fogadjátok el? És megint más, hogy aki csak teheti látogasson meg, az Alföld áruház előtt áulok könyveket. Nemis rossz könyveket. Nemis rossz árakon.És még annyi, hogy a hét negyvenes busznál sorakozó kecskemétiek, akik évzáróra jöttök. :)